5. SZÓTÁRKÉSZÍTÉS ÉS SZÓTÁRHASZNÁLAT
használnak online szótárakat, de elég magas a mobileszközökön szótárt
használók aránya is. A legfontosabb szótári jellemzőkként a megbízható¬
ságot, az áttekinthetőséget és a naprakészséget jelölték be a válaszadók.
Prószéky Gábor (2011) szerint, mióta megjelentek az interneten elér¬
hető ingyenes szótárak, azóta igazából nem a nyomtatott és elektronikus
szótárak versenyeznek egymással, hanem , a pénzért beszerezhető szótá¬
rak állnak szemben az ingyenesen hozzáférhető szótárakkal". Elég gyakori,
hogy a felhasználók - a leggyorsabb, legegyszerűbb, ingyenes megoldást
keresve — szótár helyett fordítóprogramot használnak , szótárként", álta¬
lában fordításra. A gyakorló tanárok beszámolói szerint ez az oktatásban
is mindennapos, általában a Google fordítót próbálják e célra alkalmazni.
A Google Translate a magyar és 100 további nyelv kombinációjában végez
gépi fordítást. A gépi fordítás és a szótár azonban két különböző dolog.
Prószéky (2011) leírja, hogy a webfordítás.hu honlapot működtetve felis¬
merték, hogy a felhasználó gyakran nem tudja, hogy mi a különbség a for¬
dítóprogram és a szótár között, illetve a hagyományos szótári szócikkek
felépítését sokszor bonyolultnak tartják a felhasználók, ezért ha valaki egy
szó jelentését keresi a fordítóprogramban, azt átirányítják a szótári oldalra.
A szótárakkal kapcsolatos ismeretek oktatását három nagy területre
oszthatjuk:
1. A lexikográfia mint szakma oktatása
Európában több helyen is folyik MA szintű lexikográfus képzés, a leg¬
ismertebbek a University of Birmingham és a University of Brighton
képzései, továbbá több helyen hirdetnek lexikográfia mesterkurzusokat
(Lexicography Master Class), de ezek nem adnak diplomát. 2009-ben
indult Európában több egyetem közös programjaként az EMLex prog¬
ram (European Master in Lexicography) (www.emlex.eu; lásd Hollés—
Schierholz 2017); Magyarországon a Károli Gáspár Református Egye¬
tem német nyelv és irodalom mesterszakján lehet ide bekapcsolódni egy
nemzetközi specializáció keretében.