Page 61 [61]
4. A SZÓTÁRI SZERKEZET ÉS A SZÓTÁRELEMZÉS SZEMPONTJAI
2.3 A szótár tartalma (a mikrostruktúra — a szócikkek tartalma — alapján)
2.3.1 Lexikológiai alapok
a) a feldolgozott szókincs nagysága és összetétele (szó, kifejezés,
frazeológiai egység stb.); a szókincs válogatásának szempontjai
(, hagyományos", korpuszalapú, gyakorisági, fontossági); példa¬
mondatok száma, szerepe;
b) szinkrónia és diakrónia viszonya;
c) a különféle nyelvváltozatok (területi, társadalmi, szituatív változa¬
tok) reprezentációja a szókincsben és minősítési rendszere.
2.3.2 Fonológiai/grafémikai információk
a) kiejtés(változatok) jelölése, minősítése;
b) írás(változatok) jelölése, minősítése.
2.3.3 Grammatikai információk
a) morfológia (szótári alak/lemma): szófaj, nyelvtani nem, szám
és eset, nyelvtani paradigma stb.;
b) szintaxis: mondatrésziség; szabad és kötött bővítmények (von¬
zatok); szórend.
2.3.4 Szemantikai információk
a) metanyelv (defining vocabulary [definiáló szökics], meghatáro¬
zások jellege (definíciók típusa) [célközönség!I; és/vagy célnyelvi
ekvivalensek;
b) poliszémia, homonímia, szinonímia;
c) az enciklopédikus ismeretek szerepe és aránya, és viszonya
a (legújabb) szakmai és tudományos eredményekhez (a szótári
hitelesség kérdése).
2.3.5 Egyéb releváns nyelvészeti információk
a) frazeológia (kollokációk, kifejezések, idiómák stb.);
b) pragmatika (példamondatban, illetve explicit magyarázattal
a szócikkekben vagy betétszövegként).
3. A szótár használatáról szóló információk
3.1 Használhatóság a célközönség és más felhasználók szempontjából.
3.2 Adatok általános hozzáférhetősége, ellenőrizhetősége.
3.3 A szótár innovatív jellege (új szerkezeti, tartalmi, használati jegyek).
3.4 A szótár (szakmai, gyakorlati, esztétikai stb.) értékelése, haszna a tár¬
sadalom szempontjából.
+ 60 +