Oldal 51 [51]
3. A SZÓTÁR MINT REFERENCIAMŰ
szerkezetükben nagyon különböznek egymástól. Már az elektronikus
szótárak megjelenésétől kezdve találhatók kisebb-nagyobb ingyenes
szótárak a weben, sok ezek közül egy-egy kis szócikkszámú szójegy¬
zek: kisebb, 30-300 cimszavas szakmai glosszäriumokat sokan tettek
fel ingyenesen az internetre. Az egyik legismertebb online enciklopédia,
a Wikipedia angol változatának szócikkszáma hatalmas, már túllépte
az 5,5 millió szócikket. A magyar nyelvű Wikipédia több mint 430 ezer
szócikket tartalmaz. Ennek rokonprojektje, az, angol nyelvű Wiktionary
szintén túllépte az 5,5 milliós szócikkszámot, a magyar Wikiszótár pedig
a 380 ezres szócikkszámot. Ezek úgynevezett közösségi szerkesztésű on¬
line szótárak, a szerkesztők önkéntesen közreműködnek a készítésükben,
és ingyenesen hozzáférhetők. Az ingyenesen elérhető online szótárak
egyre növekvő népszerűsége a nyomtatott szótárak és a megvásárolha¬
tó online szótárak használatára egyaránt hatással van. A papírszótárak
piaca csökken, az offline elektronikus szótárak hordozója elavult, míg
a megvásárolható és az ingyenesen elérhető online szótárakat egyaránt
egyre többen használják.
Az online szótárakat többen a megbízhatóságuk kérdésessége miatt
támadják, a helyzet azonban ennél árnyaltabb. Az online szótárakat
a készítőik szerint két nagy csoportba lehet sorolni: a) intézmény által
szerkesztett, és b) szabadon hozzáférhető, többnyelvű, közösség által ké¬
szített internetes referenciaművekre (Fuertes-Oliviera 2010). A megbíz¬
hatóság kérdése főként a közösség által készített, szabadon hozzáférhető
művek esetében szokott felmerülni. Az online szótárak készítése és ezen
új típusú szótárak jellemzőinek a vizsgálata egy új lexikográfiai irányzat¬
nak tekinthető; többen vizsgálták az online szótárak egyes jellemzőit és
speciális típusait, bár egyelőre nincs általánosan elfogadott szempont¬
rendszer az értékelésükre (pl. Fuertes-Olivera 2010; Gaál 2010, 2011).
Az online szótárak térhódítását jelzi az is, hogy ezt az új területet már
e-lexikográfia-ként emlegetik. Az e-lexikográfia témakörei széles határok
között mozognak, foglalkoznak többek között a nyelvi források, adatbá¬
zisok lexikogräfiai célú felhasználásával (akár a WordNet-hez hasonló
lexikai adatbázisokéval, akár korpuszokéval), a szótári szerkezet megújí¬
tásával, speciális szótárakkal (pl. SMS-szótár, jelszótár), az elektronikus
szótárak alkalmazhatóságával a nyelvtanulásban és a nyelvoktatásban stb.
Az online szótárak számos előnnyel rendelkeznek a nyomtatott és
a CD-n tárolt szótárakhoz képest. A legszembetűnőbb, legfontosabb
+ 50 +