Page 46 [46]
3.4 ÁLTALÁNOS (NYELVI) SZÓTÁRAK
8.b. kódoló (a szó helyes használatát adja meg; anyanyelvről idegen
nyelvre történő fordításra való; nyelvoktatásra való).
3.4 ÁLTALÁNOS (NYELVI) SZÓTÁRAK
A nyelvi szótáraknak sokféle típusa ismert. A tanári gyakorlatban a leg¬
gyakrabban az értelmező szótárakkal és a kétnyelvű szótárakkal (nyelv¬
tanulói és/vagy fordítói szótárakkal) találkozunk.
A nyelvi szótáraknál a tervezés egyik kérdése a címszavak kiváloga¬
tása. A szinkrón köznyelvi szókincs megfelelő kiválogatásához sokféle
szempontot kell figyelembe venni. A nyelvészek véleménye megoszlik
abban, hogy mikor, milyen szavakat szabad az általános nyelv szókész¬
letéhez tartozónak tekinteni, és mikor kell azokat általános nyelvi szótá¬
rakban rögzíteni. A magyar lexikográfiai gyakorlat szerint az új szavak
(neologizmusok) általános nyelvi státuszát jelzi az, hogy megjelennek
irodalmi művekben, tankönyvekben és a tömegkommunikáció szöveg¬
anyagában, akár irodalmi, akár szakirodalmi műből, akár politikai szö¬
vegből, köznapi beszédből, vagy műszaki leírásból származik az adott
szó. Az új szónak — vagy az addig doménspecifikus szénak — az emli¬
tett helyeken való megjelenése azt jelenti tehát, hogy a nyelvet beszélők
a mindennapi kommunikáció során használják (írásban vagy szóban),
azaz az általános nyelv lexikájához tartozik. Ezek után már megtörténhet
a szónak az általános nyelvi szótárban való rögzítése.
3.5 SPECIÁLIS SZÓTÁRAK
A speciális szótárakat a lexikográfiai referenciaművek közé soroljuk.
E fejezetben két típusát tekintem át röviden: a tájszótárakat és a szak¬
szótárakat.