Seite 40 [40]
3.2 A SZÓTÁR
meghatároznunk a fogalmak főbb jegyeit. Csak ezután következhet
a szóalakok hozzárendelése a különböző fogalmakhoz (vö. Fóris 2005a).
Ilyen vizsgálatot végzett el és publikált például Kiss Mónika Szótár a szó¬
tárban című tanulmányában, amelyben a szótár jelentésmezőjét ana¬
lizálja magyar és francia összevetésben. Vizsgálatát magyar és francia
egynyelvű és kétnyelvű szótárak alapján végezte, végső következtetése
pedig, hogy , az egynyelvű szótárak meghatározásai, a kétnyelvű szótá¬
rak megfelelői és példái alapján látható, hogy még egy látszólag egyszerű
— igaz többjelentésű — főnévnek is milyen kiterjedt szemantikai mezeje
van" (Kiss 2004: 66). Vizsgálatából (is) levonható az a következtetés,
hogy a szótár szó a magyar nyelvben többjelentésű (lásd még Fóris 2012).
A Dictionary of Lexicography (DoL 1998) meghatározása szerint:
a , szótár a legelterjedtebb típusú referenciamű (,dictonary — the most
common type of reference work”), akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy
a referenciaművek prototípusa. Referenciamű minden olyan termék, akár
könyv vagy számítógépes szoftver, amely lehetővé teszi az embereknek,
hogy információt viszonylag könnyen és gyorsan tároljanak és előhívjanak
(, reference work — any product, such as a published book or a computer
software, that allows humans to store and retrieve information relatively
easily and rapidly”).
A lexikografiai referenciamtivek prototipusänak, a szétärnak a jelenté¬
se a magyar nyelvészek jó része szerint a Magyar értelmező kéziszótárban
adott meghatározással azonos, vagyis , szótár fn 1. Vmely nyelv szavainak
jelentős részét betűrendben tartalmazó és ugyanazon a nyelven értelme¬
ző v. a szavak idegen nyelvű megfelelőit közlő könyv" (ÉKsz.?). — Igaz, egy
másik, tágabb jelentést is megad e szótár: , Nyelvt Hasonló, de szócikke¬
iben más információkat tartalmazó mű. (...)" (ÉKsz.?). — Tehát a szótár
prototípusának leginkább a címszavakat alfabetikus sorrendben közlő,
értelmező típusú vagy kétnyelvű szótárt tekintik. A nem prototipikus
esetbe belefér még a más típusú információkat tartalmazó mű is. — De
mi lehet a más típusú információ? Grammatikai? Kiejtési? Etimológi¬
ai? Szakmai? Úgy gondolom, hogy az ÉKSz.? értelmezése a nyelvi szó¬
tárakra vonatkozik, és nem általában a szótárakra. Zgusta álláspontja
szerint a nyelvi szótárak olyan nyelvészeti információkat tartalmaznak,
amelyek a nyelv lexikai egységeivel és azok nyelvészeti tulajdonságaival
kapcsolatosak. Ezzel ellentétben az enciklopédikus szótárak elsősorban
az egyes lexikai egységek denotátumával foglalkoznak: a nyelven kívüli
+ 39 +