3. A SZÓTÁR MINT REFERENCIAMŰ
A szótár szó jelentései közül a továbbiakban a lexikográfiai típusú mű¬
vek (referenciaművek) fogalmával foglalkozunk.
A lexikográfia a szótárírás elmélete és gyakorlata. Egyaránt magába fog¬
lalja a szótárírói tevékenységet (szótárírói gyakorlat), valamint a szótárak
és a szótárkészítési módszerek elméleti tanulmányozását (lexikográfiael¬
mélet, más néven metalexikográfia), pl. a szótárkészítés elveinek tanul¬
mányozását, meghatározását, szótártörténetet, szótárkritikát.
Arra egyébként, hogy lexikográfián nem pusztán szótárírást, szótárírói
tevékenységet kell érteni, hanem elméletet, azaz szótártudományt, szótár¬
tantis, nálunk — és európai viszonylatban is figyelemreméltóan — Országh
László mutatott rá (Országh 1954: 117—133, idézi Magay 2004a: 54).
A lexikográfia tehát elméleti és gyakorlati tevékenység. A lexikográfia
tárgya a szótár, a következő lépés tehát a szótár fogalmának meghatá¬
rozása.
R. R. K. Hartmann (2001) Teaching and Researching Lexicography
című könyvében egy új nemfogalmat vezet be a lexikográfiai művek ösz¬
szefoglaló neveként: Lexicographic Reference Works. Ezt magyarul lexi¬
kográfiai referenciamű-ként fordítottuk. Hartmann könyvében az 1.1.
ábra felosztása szerint a , Lexicographic Reference Works"-nek (a lexiko¬
gráfiai referenciaműveknek) három fő fajtája van: Dictionary, Ihesaurus,
Encyclopaedia (szótár, tezaurusz, enciklopédia); és az egész fölé (tehát
a lexikogräfiai tipusü művek fölé) rendeli a , Dictionary Research"-ot,
vagyis a szótárkutatást (Hartmann 2001: 5, 1. ábra).