Seite 35 [35]
2. A LEXIKOLÓGIA ALAPFOGALMAI
meghatározva. Elsősorban a nyelvvizsgáztatás számára meghatároztak
ugyan kereteket és általános szempontokat, de konkrét — nyelvstatisz¬
tikai alapon készült — nyilvánosan hozzáférhető szólista nem lett ösz¬
szeállítva.
Az idegennyelv-oktatás és -vizsgáztatás is támaszkodik a különböző
típusú szókincsvizsgálatokra. A Közös Európai Referenciakeret (KER)
a nyelvtanulókat a nyelvtudás szintje alapján három nagy csoportba so¬
rolja, amelyeket további két alszintre bontanak, így végül összesen hat
szintet különböztetnek meg: A Alapszintű nyelvhasználó (Basic User):
Al Minimumszint (Breakthrough), A2 Alapszint (Waystage); B Önäl¬
16 nyelvhasznälé (Independent User): Bl Küszöbszint (Threshold), B2
Közepszint (Vantage); C Mesterfokü nyelvhasznäl6 (Proficient User);
C1 Haladö (Effective Operational Proficiency), C2 Mesterfok (Mastery).
A KER megadja, hogy a nyelvtanulónak az egyes szinteken milyen ke¬
pességekkel kell rendelkeznie olvasás, írás, beszéd és hallás utáni értés
terén. Az e témában folytatott közös nemzetközi kutatások eredményei
alapján különböző kvantitatív és kvalitatív módszerekkel megfelelő szá¬
mú szót rendelnek, sőt, konkrét szólistákat állítanak elő a nyelvismeret
különböző szintjeihez (KER 2002).
KÉRDÉSEK
1. A szótár szónak milyen különböző jelentéseit tudja elkülöníteni
egymástól?
2. A szó fogalmának milyen alfajait (hiponimáit) különítjük el egymás¬
tól? Mutassa be konkrét példákkal ezeket a fogalmakat!
3. Mi a különbség a szókincs és a szókészlet között?
4. Milyen csoportokra osztja a leíró nyelvészet a szavakat? Milyen
szempontok alapján alakítja ki ezeket a csoportokat?
5. Mit jelent a gyakorlati szinkrónia? Hogyan alkalmazható ez a szó¬
tárkészítésben?
6. Nézze meg a Hungarobox projekt honlapján a , glosszárium" részt.
Milyen más szavakkal egészítené ki az ott megadott szólistát?
7. Milyen nyelvészeti területeken használatos az alapszókincs fogal¬
ma? Miben hasonlít és miben különbözik egymástól a diakrón és a
szinkrón alapszókincs?
+34»