Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000013/0000

Lexikológiai és lexikográfiai ismeretek magyar (mint idegen nyelv) tanároknak

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Fóris Ágota
Title (EN)
Lexicological and Lexicographic Foundation for Teachers of Hungarian (as a Foreign) Language
Field of science
Nyelvek és irodalom / Languages and Literature (13013), Nyelvészet / Linguistics (13024)
Series
Károli könyvek. Jegyzet
Type of publication
egyetemi jegyzet
022_000013/0013
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 14 [14]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000013/0013

OCR

1.3 A MAGYAR LEXIKOGRÁFIA számítógépeken (laptop, netbook), vagy okostelefonon használ-e szótárat. A jelenlegi trendek a mobil kommunikációs eszközök (okostelefonok, táblagépek) térhódítását mutatják. Az online szótárak megjelenésével még egy dolog változott gyökeresen: megjelentek — a használók számára — ingyenes szótárak, és a legtöbb felhasználó ezeket használja szívesebben. Ez a tendencia szükségessé tette a szótárak üzleti modelljének és marketingjének a megváltoztatását. 1.3 A MAGYAR LEXIKOGRAFIA A magyar lexikografia korszakait a magyar nyelvtörténeti korszakok alapján tárgyalják a nyelvtörténeti kézikönyvek. Az ómagyar korból (896—1526) maradtak ránk az első nyelvemlékek, ezek között vannak szöveges emlékek, glossza jellegűek, és szótárszerűek. A szó- és kifejezéskészlet elemeit eleinte latin-magyar nyelvpárokban készítették, főleg iskolai használatra. Ezeknek az emlékeknek három fő típusát különítik el: kéziratos glosszák, szójegyzékek és szótárak, melyek a 11. és 16. század közötti időszakban keletkeztek. A közepmagyar korban (1526-1772), a 16. szäzadtöl jelentek meg a nyomtatott nyelvemlékek, köztük a nyomtatott szójegyzékek, nyomtatott szótárak és szólásgyűjtemények. Ebben az időszakban terjedtek el a soknyelvű szójegyzékek és szótárak. Az első ilyen többnyelvű, magyar nyelvű anyagot is tartalmazó szótárak egyike a Calepinus-féle szótár tíznyelvű kiadása (Lyon, 1585), a másik pedig Verantius Faustus ötnyelvű szótára (Velence, 1595) (lásd Benkő 2002/1967: 30—93). Az első jelentős magyar nyelvi kiindulású nyomtatott szótárakként Szenczi Molnär Albert Dictionarium Ungarico-Latinum (Nürnberg, 1604) című művét, és Apáczai Csere János Magyar Encyclopaedia (Utrecht, 1653) című műveit tartjuk számon a 17. századból. A 18. század legjelentősebb magyar szótárai Pápai Páriz Ferenc Dictionarium LatinoHungaricum és Dictionarium Hungarico-Latinum (Lőcse, 1708) című művei; ezek több kiadást is megértek. Az tjmagyar korban (1772-1920), a 18. század végétől kezdve, a felvilágosodás, majd a reformkor időszakában fellendült a szótárírás hazánkban, és számos új típusú szótári mű jelent meg: pl. magyar egynyelvű szótárak, nyelvjárási szótárak, szakszótárak, német-magyar nyelvpárú +13 +

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1749 px
Image height
2481 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.01 MB
Permalink to jpg
022_000013/0013.jpg
Permalink to ocr
022_000013/0013.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu