Seite 13 [13]
1. A LEXIKOLÓGIA ÉS A LEXIKOGRÁFIA TÁRGYA, KORSZAKAI...
vált lehetővé a laikusok számára is az internetezés azzal, hogy megszüle¬
tetta WWW (World Wide Web), vagyis a világháló. Az internet és a szá¬
mítógépek tömeges elterjedése és egyszerű használata az adatgyűjtési
és a szótárszerkesztési folyamatot is leegyszerűsítette. Az elektronikus
szótárak, majd az online szótárak megszületése és fejlődése, a szótár¬
készitési szabvanyok megjelenése — pl. az SGML (Standard Generalized
Markup Language, magyarul általános szabványos kijelölő nyelv"), amely
1986 óta nemzetközi ISO szabvány (ISO 8879:1986); a terminográfiai és
lexikográfiai munkára vonatkozó szabványok, mint az ISO 1951:2007
és az ISO 12199:2000 -, továbbá az online korpuszok felhasználása
a szótárkészítésben mutatják, hogy a korábbiakhoz képest alapjaiban
változott meg a szótárkészítés. A szótárhasználat is nagy változásokon
ment át, egyre többen használták az új hordozón megjelenő műveket.
A papírszótárak mellett megjelenő elektronikus szótárak használatához
számítógépre volt szükség, az online szótárak olvasásához pedig inter¬
netkapcsolatra — ennek számos előnyével együtt, pl. hogy a számítógé¬
pünk előtt ülve érhetünk el olyan információkat, amelyekhez korábban
csak könyvben, könyvtárban vagy hosszas utánajárással jutottunk hozzá.
Két évtizeddel e változások után, a 2010-es évtizedben újabb para¬
digmaváltás történt: a legfrissebb információtechnológiai fejlesztések
a szótárkészítésre is jelentős hatást gyakoroltak. A változásokat a sze¬
mantikus technológiák megjelenése és elterjedése hozta el számunkra
azzal, hogy nyílt forráskódú programok segítségével bárki szerkeszthet
és közzétehet adatbázisokat, ontológiákat vagy szótárakat. Ezek az új
alkalmazások az XML technológián alapulnak:
Míg a szintaktikai paradigma jellemző nyelve a HTML, a szemantikai
paradigma valamennyi technológiája XML alapú. A kettő közötti kü¬
lönbség lényege, hogy az első a dokumentumok közzétételének formai
aspektusát ragadja meg és a dokumentumok szerkezetére valamint meg¬
jelenítésére vonatkozóan kódol információt, az XML nyelvekkel az elő¬
zőek mellett az is leírható, hogy egy adott fogalmon mit értünk (Tóth
2010: 236).
Egyre szélesebb kör használja az e- és m-alkalmazásokat (applikáció¬
kat). Már nem az a kérdés, hogy papírszótárat vagy elektronikus szó¬
tárat használ-e valaki, hanem hogy asztali számítógépen, hordozható
s 12 e