Seite 224 [224]
Összefoglalás e 223
tések kutatásához képest, a roma identitás és emlékezet lokális szinteken való
megőrzése és képviselete is jelentős hátrányban van a posztszocialista Euró¬
pa kulturális emlékezetpolitikájának színterein. Míg Ruethers szerint a zsi¬
dók 1989 után újra dönthettek identitásuk és állampolgári, kulturális jogaik
teljes körű gyakorlásáról, addig a romáknak a rendszerváltások után kemé¬
nyen kellett küzdeniük állampolgári jogaikért. Hovatovább, ezen küzdelem
ellenére, sem a kulturalisztikus opció, sem a romaként és állampolgárként
gyakorolt kettős lojalitás lehetősége nem adott nekik, és így a romáknak csak
elvétve - és akkor is majdnem kizárólag csak a művészeti szférában - akad
arra lehetősége, hogy a kisebbségi és többségi közösségeknek egyaránt integ¬
ráns tagjai lehessenek."? Ezeknek a társadalmi és kulturális hátrányoknak
a kompenzálása is szerepet játszott könyvem elkészültében: láthatóvá és ki¬
hangosítottá igyekeztem tenni a nyócker rendszerváltás után született, mára
jórészt negligált roma kulturális gyakorlatait. A bevezetőben utaltam Hay¬
den inkluzív várostörténetére és azokra a dialogikus, demokratikus folya¬
matokra, amelyek az észak-amerikai történetírást legalább az 1980-as évek
óta befolyásolták, újraírva az elnyomottak, kisebbségben élők, mások lokális
és kollektív emlékezetét. Rabinow 1984-es Representations are Social Facts
című írásában az antropológia hasonló, ugyancsak az 1980-as években zajló
interpretatív fordulatát elemezte, rávilágítva azokra a nézőpontváltásokra,
amelyek a korábban univerzálisnak gondolt Nyugat hegemóniáját igyekez¬
tek megtörni, plurálissá és diverzifikálttá téve az antropológiai elemzéseket.
Rabinow szerint ugyanis a gyarmatosítás vége a reprezentáció krízisét is je¬
lentette, a Nyugatnak, illetve a nyugati etnográfiának újfajta viszonyt kellett
kiépíteni a másokkal, kölcsönös értelmezési és kifejezési lehetőségeket ke¬
resve. Ez az újfajta, posztkolonialista viszony Rabinow szerint viszont azt is
magába kellett foglalja, hogy a gyarmatosítás kapcsán ne csak az elnyomás,
kizsákmányolás és az ellenállás alapvető dialektikájában gondolkozzunk,
hanem sokkal rétegzettebb, komplexebb viszonyokat és kölcsönös reprezen¬
tációkat feltételezve." Ez az írás tehát, többek között Hayden és Rabinow,
illetve a halli , új etnicitások" paradigmaváltó gondolatait követve, úgy pró¬
bálta megmutatni a posztszocialista nyóckert, hogy egyrészt láttassa annak
hibrid, ellentmondásos, transzformatív voltát, másrészt, részben megkésett
dialógusba kezdjen a nagyrészt perifériára került különféle reprezentációk
megalkotóival.
Ahogy erre a könyv bevezetőjében is utaltam, a kulturális örökség idő¬
felfogása és fogalomkészlete alkalmas lehet arra, hogy a történettudomány
52 Ruethers: i.m. 687.
53 Rabinow, Paul 1986: Representations are Social Facts.In Clifford, James, Marcus, George E. (eds):
Writing Cultures. University of California Press. 255-259.