Page 222 [222]
OCR
Összefoglalás e 221 A hagyományos roma művész-szerep azonban új aspektusokkal gazdagodott, a tradicionális zenész státusz mellé bekerült a rendszerváltás után született generáció roma hip-hop előadója, aki az észak-amerikai mintákat utánozva, de azokat a lokális kulturális sémákkal, a roma etnicitás nyelvi és kulturális megnyilvánulásainak beemelésével egy új, hibrid gyakorlatot teremtett meg. A nyócker rendszerváltás utáni története tehát az elszegényedés (és a prostituált negyed helyett) , cigánygettóvá" válás mellett egy másik narratívát is hordozott: a kevert kultúra egyedi, a városnegyeden kívül élőket is vonzó válfajának kialakulását és egy ideig fokozódó népszerűsödését. A szociális rehabilitáció látható eredményei vagy kudarcai kapcsán többször utaltam az időben még nem belátható, megjósolható tényezőkre. Azonban a posztszocialista átmenet időbeliségének kérdései, vagyis a hatások és változások, amelyeket az új rendszer magában hordozott, nem csak a participatív, közösségi városfejlesztési gyakorlatok kapcsán merülnek fel. A rendszerváltás utáni közép-európai városok esetében a változásokat egy többszörösen rétegzett folyamatként értelmezhetjük, amelyben voltak rövid-, közép-, és hosszú távú elemei is. Berki Márton szerint az 1990-ben megkezdődött, hosszútávú periódus eredményeként a város morfológiája átalakult és az akár több évtizedet is igénybe vevő átalakulási folyamat eredményeképpen a posztszocialista városok szövete egy ponton már semmiben sem térne el a kapitalista fejlődésű nyugat-európai és észak-amerikai nagyvárosok arculatätöl.”” Bar Berki ezeket a folyamatokat az egykori ipari területek szempontjából vizsgálta, a minden bizonnyal még erősebb dzsentrifikációval is járó folyamat Középső-Józsefváros roma identitásformálódására, illetve etnikai-kulturális sokszínűségére is hatással lehet majd. A budapesti városnegyedek történetének kapcsán Oláh Gábor?" úgy találta, hogy azokat a megszakításos, szakaszos történet jellemzi, szemben a például Párizsra jellemző folytonos negyed-tudattal. Oláh szerint ennek a töredezett, hiányos negyed-történetnek az oka a XIX. századtól máig fennálló politikai-adminisztratív rendszerek sokszori cserélődése; a különböző rezsimek az írás szerint sosem kedveztek a negyed-tudat és a helybéli közösségi identitás kialakulásának. A maga paradox módján talán éppen ennek a hiány-történetnek az ellenpéldája a nyócker mint városnegyed. A történeti korokon átívelő negatív megítélés, a városrész stigmatizációja, majd az ott kialakuló hibrid kultúra együtt ugyanis azt eredményezték, hogy a nyócker Budapest kevés, saját jelleggel, helyi identitással, külön megnevezéssel ren5899 "Berki Márton 2014: Az egykori ipari területek funkcióváltásának példái Budapesten - A posztszocialista kontextus és a földrajzi lépték szerepe az átalakulásban. PhD értekezés. ELTE Regionális Tudományi Tanszékén és az MTA TK Szociológiai Intézetében. Budapest. 14. 599 Olah Gabor 2011: L'Histoire du Quartier à Budapest. Mémoire présenté en vue du diplôme de l’École des Hautes Études en Sciences Sociales.
