Oldal 221 [221]
220 e Köztes terek
ségeket, amelyek által fejlődőképessé válhatott volna, ehelyett a XIX. század
óta a főváros szegénynegyedeként, később, egészen Picker faji városainak
egyik példájaként való szerepléséig, cigánygettóként tűnt fel. Mindeközben,
a nyóckernek nevezett városrész Közép-Európa elgettósodott, romák lakta
negyedei között egyedülálló státusszal bír. A főváros történelmi városköz¬
pontjához közel eső elhelyezkedése, valamint több évszázados története nem
arra predesztinálták, hogy Budapest veszélyes helyeként kerüljön a demokra¬
tikus Magyarország mentális térképére. Mégis, a XIX. század óta folyamatos
elszegényedés és az ezzel összefüggő, ezt eredményező társadalmi-migrációs
folyamatok, valamint a kerületfejlesztési, rehabilitációs törekvések korszako¬
kon átívelő hiánya azt eredményezték, hogy az 1990-es évekre Józsefváros
középső, illetve a körúton túli része a slum, a gettó, a cigány-negyed képze¬
teivel forrtak össze.
Itt érdemes visszautalni a városrehabilitációs munkák kezdete kapcsán
már felmerült, Sárkány Csillától, a Rév8 munkatársától idézett gondolatra,
melyben a nyócker még rendszerváltás után is változó státuszára, megítélé¬
sére utalt. Sárkány szerint az 1990-es évek vége felé, amikor a városnegyed
rehabilitációját kezdték tervezni, a , cigánygettó" fogalma, a roma lakosság
jelenléte még tabunak számított, a negyedet inkább az ott jelen lévő prosti¬
tuáltak területeként jellemezték. Hogy pontosan mikor és mitől váltotta az
egyik stigma a másikat és, másfelől, a városrendezésen kívül a terület többi
szereplője is hasonlóan élte-e meg ezt a diszkurzív változást, éppen annak
a komplex folyamatnak a tényezői, melyet az előző fejezetekben bemutatni
próbáltam. Mint utaltam rá, a közterekről eltiltott és ezáltal eltűnt prostitú¬
ció csak az egyik, leginkább kézzel fogható eleme a változásnak. Azonban,
a , cigánygettó" kifejezés elterjedése és hibriddé, azaz sokjelentésűvé, kevert
szemantikájúvá válása nem csak a Rákóczi tér és környékének prostituált¬
mentességének következtében történt, hanem a roma jelenlét társadalmi és
kulturális megerősödése és átformálódása miatt is. A , cigánygettó" ugyanis
a csak részlegesen kivitelezhető, sok kudarccal járó politikai és civil öntudat¬
ra ébredés helyszíne helyett egy új, hibrid kulturális térré vált. Olyan, köztes,
átmeneti térré, amely magába sűrítette, összefogta a különböző roma kul¬
turális, művészeti megnyilvánulásokat, a külső szemlélők benyomásait, az
alulról jövő és hivatalos intézményeket, vagyis a számos, a könyvben helyet
kapott, vagy esetlegesen abból kimaradt kerületi reprezentációs és identitás¬
formáló gyakorlatokat. A politikai megnyilvánulás helyett a nyócker tehát
a roma kulturális megnyilvánulás egy újfajta módjának lett helyszíne; a vá¬
rosnegyed belekényszerült a kulturális reprezentációk tükrözésének szerepé¬
be. A felívelés és hanyatlás tehát ciklikus módon, egy kört zárt be; a Kóczétől
idézett , hőskorszakhoz" hasonlóan, az identitáspolitikai küzdelmek megtor¬
panása után újra a kulturális terep maradt csak használató.