Oldal 212 [212]
Szociális rehabilitáció és identitásképzés a Magdolna negyedben « 211
rendszerekkel), hiszen a nemzetközi tapasztalatok is azt bizonyították, hogy
a kizárólag etnikai közösségfejlesztő gyakorlat kifejezetten romboló hatású,
mert résztvevőit az integráció helyett csak elszigeteli, szegregálja." Az ellen¬
tétes szándék ellenére úgy tűnhet, hogy első éveiben legalábbis, a Kesztyű¬
gyár mégis csupán az , etnikai alapú társadalmi tőkét" tudta használni, azaz
az amúgy is egymást ismerő, szoros szomszédságban élő, majdnem kizáró¬
lag roma fiatalokat vonzotta be a házba, hogy a mindennapjaikba különböző
foglalkozásokat, fejlesztő programokat vigyen, vagy csak egyszerűen hely¬
színként szolgáljon a napjuk eltöltéséhez.
A Kesztyűgyár zártsága, ambivalens módon szegregáló hatásának felvázo¬
lása után érdemes röviden utalni rá, milyennek látták a megkérdezett szak¬
emberek a közösségi ház és a Mátyás tér jövőjét, a Magdolna projekt végével
kezdődő saját lábra állását. Mivel a legfőbb, látványos beruházások és rehabi¬
litációs beavatkozások 2010-ig, azaz a második fázis befejezéséig lezajlottak,
az ezen időszakban vizsgált vélemények relevánsak lehetnek. Mind a Rév8
saját munkatársai, mind az általuk megbízott vagy velük kooperáló szociális
munkások, közösségi dolgozók úgy élték meg, hogy a szociális rehabilitáció
erejüket meghaladó vállalás volt, gyakorlatilag születésétől magában hordozta
bizonyos elemek, célok kudarcát, megvalósíthatatlanságát. Sárkány Csilla úgy
vélte, hogy a Magdolna projektet megismerő külföldi szakemberek is teljesen
egyedinek, szokatlannak találták azt a formát, amit a Rév8 választott, tehát
a , lakottan történő felújítást", a szociális rehabilitáció ezen participatív for¬
máját.
, Sehol nem lehet látni, minket szoktak csodálni, hogy ezt csináltuk. A fran¬
ciák, angolok, skótok, ahol ez az egész integrált regenerációs programok
mennek, azt mondták, hogy ilyent ők nem láttak soha. Tehát eleve az, hogy
lakottan történő felújítást senki nem vállal, tehát mi már azért, mi min¬
den házat lakottan csináltunk, tehát muszáj valamilyen együttműködés
a lakókkal."
Mindazonáltal, az egyedi státusz elnyerése mellett mintha éppen a lényeg
veszett volna el a rehabilitáció során, mivel Sárkány szerint:
, Amit most az uniós pályázatban nem tudtunk megcsinálni, mert nem is
volt rá lehetőség, ez, hogy közösen csináljuk a munkát. [...] Sokkal kemé¬
nyebb körülmények vannak, minthogy mi azt mondjuk a lakóknak, hogy
gyertek, valamit csináljunk közösen. Én azt hiszem, hogy van egy szint, ahol
3 Gerö-Sik-Zongor: i.m. 84.
54 Részlet a Sárkány Csillával 2011. január 7-én felvett interjúból.