Seite 211 [211]
210 e Köztes terek
alacsonyobb státuszú rétegek középosztályra cserélése helyett az eredeti la¬
kosság középosztályosodjon. Ehhez biztosított volna a hely olyan alkalmakat
és teret, ahol az etnikai, osztályszempontú és térbeli keveredés is megvaló¬
sulhat. A Kesztyűgyár egyenlő esély-teremtésére tett törekvései Nagy szerint
valójában a középosztálybeli értékek elsajátítása lett volna."" A kutatásom
során készített interjúkból viszont legtöbbször az derült ki, hogy bár folya¬
matos próbálkozások voltak a különböző társadalmi csoportok integrálásá¬
ra, ez gyakorlatilag sosem valósult meg; a romák általi látogatottság pedig
furcsán megrekedt a kimondás-elhallgatás között. Bálint Mónika szerint
ez a szegregálódási folyamat valójában önműködő volt: , Hát gyakorlatilag
úgy működik, hogy nincs hangsúlyozva. [...1 Magukon a programokon adott
a Kesztyűgyár közönsége, ahol a gyerekek 9996-a roma származású. Én ma¬
gamtöl soha nem írtam le egy olyan mondatot sem, ami ezt kiemelné.""
Sárkány Csilla pedig azt az ellentmondást világította meg, hogy bár
a programok nagy része egyáltalán nem a roma lakosságot célozta, mégis,
a gyakorlatban teljesen különvált, hogy mely eseményeken vettek részt ro¬
mák és melyeken nem.
5 A programok nem a roma lakosságot szólítják meg, a programok olyanok,
hogy ha ugyanezeket a programokat egy II., III. kerületi közösségi házban
teszed oda, akkor ott baromi jó, fizetős programokká tudnának válni és
örülnének az ottani anyukák. Itt abszolút nem a roma lakosságnak szóló
programok vannak, bárki jöhet, csak az a tapasztalat, hogy csak a romák
jönnek. Illetve vagy ilyen, vagy olyan. Tehát nagyon ritka a keveredés. A ba¬
ba-mama programba pl. hiába járták körbe a roma anyukákat a szociális
munkások, nem jöttek. Tehát az csak egy fehér asszonyoknak szóló prog¬
ram, a gyerekprogramokra meg csak roma gyerekek jönnek. A keveredés
soha nem jön létre.
A Kesztyűgyárban jelen levő roma lakosság, illetve az ezen a módon történő
újra-elszigetelődésük kapcsán érdemes visszautalni az előző fejezetben felve¬
tett társadalmi tőke fogalmára. A társadalmi tőke jelentőségéről és gyakorlati
használhatóságáról írt tanulmányában Gerő Márton és munkatársai külön
foglalkoztak a Magdolna programmal. Megemlítették, hogy bár a városne¬
gyedben élő, nagyarányú roma lakosság körében fellelhető volt etnikai ala¬
pú társadalmi tőke, a rehabilitációs program ezt kifejezetten nem kívánta
fejleszteni (szemben a szomszédsági, lakóközösségi, generációs kapcsolat¬
7° Nagy Zsuzsa: i.m. 44.
571 Részlet a Balint Monikaval 2010. november 1-én felvett interjúból.
>? Részlet a Sárkány Csillával 2011. január 7-én felvett interjúból.