Page 208 [208]
Szociális rehabilitáció és identitásképzés a Magdolna negyedben « 207
felnőtteknek is szóló programokat - melyek közül azálláskereső börze, illetve
a későbbiekben még említésre kerülő csere-bere piac egyöntetűen a legsike¬
resebbnek ítélt események voltak -, a Kesztyűgyár az évek során alapvetően
a környékbeli, általában a legrosszabb státuszú roma családok gyermekeinek
mindennapos találkozóhelye, iskola utáni elfoglaltságainak terepe lett. A kö¬
zösségi ház ilyenfajta szociológiai meghatározottsága Erdősi Sándor szerint
kifejezetten kedvező: , szóval az mindenképpen nagyon jó, hogy a legproblé¬
másabb fiatalokat vonzza be a környékről, már csak az, hogy lekötötte őket,
hogy nem az utcán voltak, nem bűncselekményt követtek el."
Ugyanakkor, a rossz státuszú gyerekek gyűjtőhelyévé válás maga után von¬
ta azt is, hogy a Kesztyűgyár - ahogy a mellette lévő általános iskola is -,
bár kimondatlanul, de bizonyos szempontból újraszegregálódott. Ugyancsak
Erdősi szerint: , nem lehet azt elvárni, hogy a Józsefváros magasabb státuszú
családjainak gyerekei oda fognak járni. Bizonyos programokra talán, meg kell
próbálni, de nem lehet csodát tenni."" Erdősi Sándor ezen gondolata, vagyis a
tény, hogy a Kesztyűgyár, sikeres működése ellenére nem volt képes integrál¬
ni, vagyis nem tett igazán eleget annak az alapvető célkitűzésnek, hogy a szo¬
ciális rehabilitáció részeként megállítsa a negatív társadalmi spirált és köze¬
lebb hozza a városnegyed leszakadó rétegét a magasabb státuszú lakossághoz,
gyakorlatilag az összes megkérdezett interjúalanyom szájából elhangzott.
Bálint Mónika szociológus, közösségfejlesztő, a Magdi fesztivál kapcsán
már bemutatott, Zöld Fiatalok Egyesület helyi vezetője szerint az első idő¬
szakban a valódi integrációra való lehetőséget egyedül a már említett, éppen
nem elsősorban gyerekeknek szóló csere-bere piac nyújtotta. A minden hó¬
nap utolsó péntekén megrendezett ingyenes vásár Bálint szerint valódi ke¬
veredést idézett elő, ennek pedig meglátása szerint a program egyszerűsége,
kötetlensége lehet az oka. Ellenben, mint mondta, , azoknál a programoknál,
amik talán kötöttebb struktúrájúak, vagy ahol jobban be kell mutatkozni vagy
az anonimitás nem annyira adott, azokon nagyon nehéz létrehozni olyan cso¬
portokat, amik vegyesek lennének." Bálint emlitette a baba-mama klubot is,
melyet kifejezetten a környékbeli roma anyukák számára hoztak létre, ám
idővel az esemény akár a más kerületekből érkező, nem roma, középosztály¬
beli anyák találkozójává vált. Ez pedig , nem ez az egyetlen olyan program,
ami ilyen szinten befuccsolt a Kesztyűgyárban, ahogy próbált egy integrált cso¬
portot létrehozni és nem jött össze". Sárkány Csilla, annak ellenére, hogy
alátámasztotta a közösségi házban nem megvalósult integráció tényét, a he¬
lyet mégis abszolút sikeresnek tartotta: , Most a Kesztyűgyár azok a gyerekek,
560 Részlet az Erdősi Sándorral 2010. december 20-án felvett interjúból.
Részlet az Erdősi Sándorral 2010. december 20-án felvett interjúból.
Részlet a Bálint Mónikával 2010. november 1-én felvett interjúból.
Részlet a Bálint Mónikával 2010. november 1-én felvett interjúból.
561
562
563