Seite 206 [206]
Szociális rehabilitáció és identitásképzés a Magdolna negyedben « 205
gyedre általánosan jellemző szocioökonómiai sajátosságokkal rendelkeztek.
A , Mátyás tériek" hangja erősebbnek bizonyult. Az elsődleges szempontjaik
a szűkebb és tágabb értelemben vett lakhatásuk minőségével függött össze:
a tér kizárólagos használóinak tekintett ,vändorlé gyerekhordäk”, hajlékta¬
lanok, , kutyások" szinte kiszorították őket hangoskodásukkal, a nyugalmu¬
kat sértő magatartásmódokkal és látványukkal, a közbiztonság romló álla¬
potával. Ők a tér funkcióváltása mellett foglaltak állást, amelybe már nem
fértek bele a hajléktalanok, a hangzavarral járó sporttevékenységek vagy ép¬
pen a kutyafuttatás. A nem kívánt társadalmi elemek kiszorítását a tér éjjel¬
nappaliságának megszüntetésével kívánták elérni. A tér bekerítésének igénye
az első lakossági fórumokon már nyilvánvalóvá vált. A két csoport közötti
nézeteltérés jórészt nem is a kerítés, ill. a tér nyitvatartási rendjének megha¬
tározásában csúcsosodott ki, hanem a funkciók kérdésében és a bekerített
terület nagyságában. A vonzáskörzet lakói kevésbé voltak céltudatosak, bár
megfogalmaztak szélesebb körű funkció szükségletet.
Ahogy a fentiekből is kiderül, a Rév8 meglátása szerint a Mátyás tér meg¬
újítása az első lépésektől kezdve a lakosság bevonásával történt. Az aktív
participáció egyrészt igényfelmérő kérdőívezést és rendszeres lakossági fóru¬
mokat jelentett, valamint, a kivitelezés fázisában egyfajta speciális ülőbútor
(ún. ülődomb) elkészítését. Mindazonáltal az, hogy mind a tervezés, mind
a kivitelezési folyamat sokszereplős volt, bizonyos szempontból más jellegű
közreműködést takart, mint az előző fejezetben vázolt, igen nagy erőfeszítést
igénylő valódi lakossági bevonódás. A Rév8 Zrt. ugyanis, a folyamat megbí¬
zott szervezőjeként, a Mátyás tér megújítását a Budapesti Corvinus Egyetem
Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékének tervei által, a Budapesti Fővá¬
rosi és Józsefvárosi Önkormányzat határozataival és engedélyeivel, továbbá,
mint a már említett GreenKeys projekt másik tagja, a Magyar Tudományos
Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének részvételével végezte el.
Látható tehát, hogy az együttműködés alapvetően a hatalmi helyzetben lévő,
valamint a szakmai tudást biztosító szervek között ment végbe, a lakosság
részvétele pedig leginkább az információmegosztásban merült ki. Ahogy
Alföldi György és munkatársai fogalmaztak egy, a projektet bemutató ta¬
nulmányukban: , Részese a folyamatnak a tér tőszomszédságában található
általános iskola is, amely helyet biztosít a tér átalakításához kapcsolódó ren¬
dezvényeknek, lakossági találkozóknak."" Az iskola tehát csak , helyet bizto¬
sított", hátteréül szolgált annak a változásnak, mely tagjainak, diákjainak és
tanárainak életkörülményeit, mindennapjait alapvetően befolyásolta.
>> Alföldi-Horväth: i.m. 513.
556 Alföldi-Czegledy-Horväth: i.m. 109.