Page 203 [203]
202 e Köztes terek
, az utcahatárokon lehet vitatkozni, hogy hogy kellene húzni. Egyrészt nem
ez a leggázosabb. Két gázos terület van, az egyik a Magdolna negyed, a má¬
sik pedig az Orczy negyed. Egyik sem homogén, ez a másik állításom, a Mag¬
dolna negyednek is vannak kifejezetten olyan részei, amelyek nagyon súlyos
problémákkal küzdenek, amire az itt lakók is, meg azok, akik valameny¬
nyire ismerősek, azt mondjdk, hogy «gettd, dzsumbuj, ciganygettd» stb., és
vannak jobb részei. Egyrészt jobb részei a határoló utcák, tehát a Baross
és a Népszínház utca, a Mátyás tér is egy határ. Ezek sokkal jobb státuszú
területek, a Mátyás téren nem egy szociológus él, akiket mi ismerünk."
Ezzel szemben Sárkány Csilla arra hivatkozott, hogy egy, a Rév8 által 2000¬
ben az egész kerületre kiterjedő, 1000 fős mintán végzett kutatás a különbö¬
ző társadalmi mutatók figyelembevételével pontosan kimutatta, hogy melyek
a legproblémásabb részek, a negyed-lehatárolás pedig ezen indikátorok alap¬
ján jött létre. A városnegyed tehát, a látszólag precíz lehatárolás és definíció
ellenére a rehabilitációt végző szakemberek számára sem volt egyértelműen
megfogható, az ellentmondásos megítélés, a vélemények és a negyedről kiala¬
kult képek hibrid volta Sárkány és Erdősi idézett gondolatai alapján is feltűnő¬
ek. Végezetül érdemes idézni a negyed , fogalmának kialakulásáról? a szociá¬
lis rehabilitáció részeként létrehozott és a 2010-es évek elejéig aktív Magdolna
negyedi Szomszédsági Tanács (MANESZOTA,) honlapján található sorokat:
, Az önkormányzat a kerület fejlesztési terveinek kidolgozásához elkülöníi¬
tett 11 kisebb területi egységet, amely közül az egyik a , Magdolna negyed"
nevet kapta a legvállalhatóbb nevű utcája alapján. Több kérdés még nyitot¬
ta valhat (végleges-e a «teriilete», a neve, kialakul-e helyi azonossdgtudat,
egyáltalán szükség van-e erre a megkülönböztetésre, stb.) "?
Mint az idézetből kiderül, a szociális rehabilitáció egyik legfontosabb részt¬
vevője, a helyi közösség összefogásán alapuló szomszédsági tanács számára
sem volt problémamentes saját lakóhelyük Magdolna negyedként való meg¬
nevezése, a névvel való azonosulás és az azzal kapcsolatban kialakítandó
identitás létrejötte nem volt egyértelmű.
A szociális rehabilitáció alá rendelt kerületrész állandó lakossága 2007¬
ben 10.571 fő volt, területe 34 hektár, 5.564 lakás volt benne található, a Jó¬
zsefvárosi Roma Önkormányzat nyilatkozata szerint pedig a roma népesség
aránya 3096 volt."9 A Rév8 felmérései szerint itt lakott a teljes VIII. kerület
5" Részlet az Erdősi Sándorral 2010. december 20-án felvett interjúból.
5 http://maneszota.gportal.hu/.
583 Magdolna Negyed Program II. Akcidteriileti Terv 1. kötet, 23. 0. In: www.revs.hu.