OCR
Szociális rehabilitáció és identitásképzés a Magdolna negyedben « 201 még ebből a szempontból értékelhető eredményeket." Csizmadyék hozzátették, hogy mivel a szociális/participatív jellegű programoknál a külföldi példák is csak kis mértékben szolgálnak kiinduló pontul, mivel számos, ilyen jellegű eddigi rehabilitáció még vagy nem zárult le, vagy csak mostanában készült el, ezért a hatásokat, hosszú távú fenntarthatóságot még nem lehet mérni." A Magdolna Negyed Program állomásai, rövid története Habár korábban már volt róla szó, a Magdolna Negyed Program vizsgálatakor érdemes újra felidézni, hogyan definiálta a Rév8 a rehabilitálni kívánt városnegyedet. A VIII. kerületi rehabilitáció előkészítéseként a Rév8 Zrt. 2004-ben elkészítette a korábban már emlitett ,15 éves kerületfejlesztési stratégiáját", amely a kerület pontos, utcákra és háztömbökre lebontott tagolását javasolta, azaz , a kerület tizenegy önálló arculattal rendelkező területi egységre — un. negyedekre - történő felosztását". A felosztás célja az volt, hogy , az egyes kerületrészek eltérő arculatának hangsúlyozását, «identitäsuk» fejlesztését szolgälja” Józsefváros tizenegy negyede közül (Palotanegyed, Népszinhäznegyed, Csarnok negyed, Józsefváros központ, Magdolna negyed, Orczy negyed, Tisztviselőtelep, Ganz negyed, Kerepesi negyed, Százados úti negyed, Szigony negyed) a Magdolna negyedet tekintették az egyik legterheltebbnek és legproblémásabbnak. Határai a Nagyfuvaros utca, Népszínház utca, Fiumei út, Baross utca, Koszorú utca, Mátyás tér lettek. A tizenegy negyed meghatározásakor, mint Sárkány Csilla említette: , biztos volt, hogy mindegyiknek legyen egy tere, tehát, hogy mindegyik úgy nézzen ki, mint egy városrész, legyen neki központja, legyen neki saját tere, kicsikét ilyen kisvárosias fizikailag is létrejöhessen. Másrészt, hogy a lakosságszámban ne legyen nagy különbség, ezt is néztük."59 Érdemes megjegyezni, hogy maguknál a döntéshozóknál, illetve rehabilitációt vezető Rév8-asoknál bizonytalanságot okozott a Magdolna negyed, mint a , legveszélyesebb" városrész definiálása. Erdősi Sándor szerint nem volt egyértelmű, hogy melyek a negyed pontos utcahatárai, illetve az sem, hogy valóban ez lett volna a legrosszabb helyzetben lévő terület: 57 Tomay Kyra 2008: Dzsentrifikáció Budapesten az ezredfordulón - a belső pesti területek átalakulása - doktori értekezés tézisei. ELTE TTK Szociológia Doktori Iskola. Budapest. 18. Csizmady et al 2012: 7. Józsefváros - 15 éves keriiletfejlesztési stratégia. 2004. 09.01., http://www.rev8.hu/dokumentum.php? id=14 (letölthetö dokumentum: http://www.rev8.hu/csatolmanyok/dokok/dokok_14.pdf). 540 Részlet a Sárkány Csillával 2011. január 7-én felvett interjúból.