Seite 202 [202]
Szociális rehabilitáció és identitásképzés a Magdolna negyedben « 201
még ebből a szempontból értékelhető eredményeket." Csizmadyék hozzá¬
tették, hogy mivel a szociális/participatív jellegű programoknál a külföldi
példák is csak kis mértékben szolgálnak kiinduló pontul, mivel számos, ilyen
jellegű eddigi rehabilitáció még vagy nem zárult le, vagy csak mostanában
készült el, ezért a hatásokat, hosszú távú fenntarthatóságot még nem lehet
mérni."
A Magdolna Negyed Program állomásai, rövid
története
Habár korábban már volt róla szó, a Magdolna Negyed Program vizsgála¬
takor érdemes újra felidézni, hogyan definiálta a Rév8 a rehabilitálni kívánt
városnegyedet. A VIII. kerületi rehabilitáció előkészítéseként a Rév8 Zrt.
2004-ben elkészítette a korábban már emlitett ,15 éves kerületfejlesztési
stratégiáját", amely a kerület pontos, utcákra és háztömbökre lebontott ta¬
golását javasolta, azaz , a kerület tizenegy önálló arculattal rendelkező területi
egységre — un. negyedekre - történő felosztását". A felosztás célja az volt, hogy
, az egyes kerületrészek eltérő arculatának hangsúlyozását, «identitäsuk» fej¬
lesztését szolgälja”
Józsefváros tizenegy negyede közül (Palotanegyed, Népszinhäznegyed,
Csarnok negyed, Józsefváros központ, Magdolna negyed, Orczy negyed,
Tisztviselőtelep, Ganz negyed, Kerepesi negyed, Százados úti negyed, Szi¬
gony negyed) a Magdolna negyedet tekintették az egyik legterheltebbnek és
legproblémásabbnak. Határai a Nagyfuvaros utca, Népszínház utca, Fiumei
út, Baross utca, Koszorú utca, Mátyás tér lettek. A tizenegy negyed megha¬
tározásakor, mint Sárkány Csilla említette: , biztos volt, hogy mindegyiknek
legyen egy tere, tehát, hogy mindegyik úgy nézzen ki, mint egy városrész, le¬
gyen neki központja, legyen neki saját tere, kicsikét ilyen kisvárosias fizikailag
is létrejöhessen. Másrészt, hogy a lakosságszámban ne legyen nagy különbség,
ezt is néztük."59 Érdemes megjegyezni, hogy maguknál a döntéshozóknál,
illetve rehabilitációt vezető Rév8-asoknál bizonytalanságot okozott a Mag¬
dolna negyed, mint a , legveszélyesebb" városrész definiálása. Erdősi Sándor
szerint nem volt egyértelmű, hogy melyek a negyed pontos utcahatárai, illet¬
ve az sem, hogy valóban ez lett volna a legrosszabb helyzetben lévő terület:
57 Tomay Kyra 2008: Dzsentrifikáció Budapesten az ezredfordulón - a belső pesti területek átalakulása
- doktori értekezés tézisei. ELTE TTK Szociológia Doktori Iskola. Budapest. 18.
Csizmady et al 2012: 7.
Józsefváros - 15 éves keriiletfejlesztési stratégia. 2004. 09.01., http://www.rev8.hu/dokumentum.php?
id=14 (letölthetö dokumentum: http://www.rev8.hu/csatolmanyok/dokok/dokok_14.pdf).
540 Részlet a Sárkány Csillával 2011. január 7-én felvett interjúból.