Oldal 200 [200]
OCR
Szociális rehabilitáció és identitásképzés a Magdolna negyedben « 199 19 ram konkrét beindulása idején már a , cigánygettó" fogalma került a diskurzusok előterébe. Így Futó Péter, a szociális rehabilitáció középső-józsefvárosi esélyeiről szóló 2003-as tanulmányában, a kerület társadalomföldrajza kapcsán már egyértelműen az etnikai sajátosságot emelte ki, vagyis úgy fogalmazott, hogy a Magdolna negyednek nevezett terület bizonyos utcái , szinte teljesen mértékben sroma utcákw"."" Mindazonáltal Futó is megemlítette, hogy bár a prostitúció kiszorult a közterületekről, a városnmegyedben még mindig megtalálhatóak voltak az úgynevezett, a Józsefváros szocializmus alatti, elsősorban rendőrségi narratíváiból ismerős , fertőzött területek"? A kerületben zajló rehabilitációnak összesen három súlyponti területét jelölték ki: az elsőként átalakított belső-józsefvárosi (Palotanegyed), az azt követő középső-józsefvárosi (Corvin-Szigony, később csak Corvin negyed), valamint 2004-től az ugyancsak középső-józsefvárosi (Magdolna negyed) területet. Az okok között tehát, amiért nem a szociális rehabilitációval kezdtek - ahogy az a Sárkány Csillával készült interjú fent idézett részletéből is kiderült - a kerület rossz híre és az ebből fakadó előnytelen piaci pozíció, valamint a Magdolna negyed kezelésével kapcsolatos, fent említett bizonytalanság szerepelt. Először tehát befektetőket és új lakosokat akartak a kerületbe csalogatni, vagyis a végbement rehabilitációt szükségszerűen majdnem totális lakosságcserével tervezték el mind a Palotanegyedben, mind a Corvin negyedben, és csak ezután lehetett a helyi lakosság helyben tartásával és bevonásával járó, szociális rehabilitációt megkezdeni. Ahogy Erdősi fogalmazott a vele készült interjúban: , itt annyira rossz volt a helyzet, eladhatatlan telkek voltak például a Futó utcában, idejöttek a befektetők és nem értették, hogy senki nem akar lakást venni és éveken keresztül állt itt minden. Ők igazából a kettes tömbbel (Palotanegyed) kezdtek, aztán jött a Corvin sétány program, ami meg tudja változtatni Józsefváros image-ét és piaci pozícióját és csak ezt követően lehetett elindítani a másik programot, amiben ott lehet tartani az embereket és az ő helyzetükön változtatni." A lakosságcserével járó rehabilitáció nem csak a VIII. kerületben valósult meg: a rendszerváltást követően, egészen a 2000-es évek közepéig a szomszédos IX. kerületben, a Ferencvárosban is végbement két, kifejezetten siemberi jogait a prostitúcióval kapcsolatban?, http://www.prostitucio.hu/cedaw.arnyekjelentes.prostitucio.reszlet.htm (utolsó letöltés: 2012. október 14.). 5 Futé Péter 2003: À szociälis vérosrehabilitäcié esélyei Kôzéps6-J6zsefvéros és Kôzéps6-Erzsébetväros szlömösödő negyedeiben. BKÁE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék. Budapest. 15. 532 Futó Péter: i.m. 19. 53 Részlet az Erdősi Sándorral 2010. december 20-án felvett interjúból.
