, [a Rév8 Zrt. alapításakor, 1997-ben] az volt a cél, hogy olyan rehabilitáció
legyen, aminek két szempontja van. Egyrészt, hogy olyan területen történ¬
jen a beavatkozás, ami magától nem újul meg, tehát muszáj, hogy valami
történjen, és hogy mi a célja a beavatkozásnak. Ezért először a Corvin-Szi¬
gonnyal foglalkoztunk, mert ott az volt a cél, hogy ezt az egészet a kerületet
próbálja így megmozdítani, és inkább így az agyakban, hogy más legyen
róla a kép.?7
Csizmady Adrienn és munkatársai 2007 és 2011 között futó, A városreha¬
bilitáció társadalmi hatásai kutatás zárójelentésében a Józsefvárosban pár¬
huzamosan futó, de alapvetően különböző beavatkozások kapcsán a város¬
negyedet egy városrekonstrukciós kutató-laboratóriumként értelmezték,
amelyben egyszerre és térben közvetlenül egymás mellett zajlott a befektetők
vezérelte ütemesen folyó buldózeres és a közpénzek bevonásával lassan hala¬
dó szociális városrekonstrukció."? A piaci alapú rehabilitációval való kezdés¬
nek azonban nem csak gazdasági okai voltak. Mint az a Sárkány Csillával ké¬
szült interjúból kiderül, a Középső-Józsefváros később Magdolna negyednek
elnevezett területe elvi, definíciós problémákat is hordozott a Rév8 számára.
Nehézséget okozott az, hogy hogyan, milyen megfogalmazások és szempont¬
rendszerek mentén közelítsenek a helyhez, ahogy Sárkány említi:
, az akkor eléggé veszélyes, gettósodott terület volt, meg különösen a Rákóczi
tér mögötti, Mátyás tér körüli területek, ahol akkor még eszünkbe se jutott,
hogy ott valamit lehetne kezdeni. Még azt tudom, hogy "98-ban, amikor
dolgoztunk vele, akkor a cigányokról, mint így, nem is lehetett beszélni. Ak¬
kor még valahogy nyíltan nem lehetett arról beszélni, hogy romaprobléma,
hogy van-e probléma vagy nincs. Hogy van prostitúció, azt lehetett tudni,
gyakorlatilag az egészet a prostitúcióra fűzték fel."?
A fenti idézett mondatok plasztikusan utalnak arra, a szöveg több pontján
már feltűnt problémára, amely a hazai romakutatás hiányosságaira, illetve
különösképpen a történeti, helytörténeti kánonból hiányzó romákra utal.
A Sárkány által említett paradigmaváltás mindenesetre hamar végbement,
a prostitúció az 1999-ben életbe lépett törvények" következtében hamar ki¬
szorult a közterületekről. Így a 2000-es évek elején, a Magdolna Negyed Prog¬
57 Részlet a Sárkány Csillával 2011. január 7-én felvett interjúból.
#8 Csizmady et al 2012: 8.
529 Részlet a Sárkány Csillával 2011. január 7-én felvett interjúból.
50 Az 1999-ben életbe lépett törvények alapján , Tiltott kéjelgés? szabálysértése miatt a prostituált el¬
zárással vagy 150 ezer Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha az ún. evédett üvezetben» «szexuä¬
lis szolgaltatasra felajanlkozik». Juhász Géza - Wirth Judit: Hogyan sérti meg a magyar állam a nők