Oldal 195 [195]
194 e Köztes terek
szempontokat vizsgáltam, azt kutatva, hogyan hatott a szociális rehabilitáció
a városnegyed és lakosai, különös tekintettel a romák identitására, milyen rö¬
vidtávú következményei lehettek egy olyan beavatkozásnak, amely elsősor¬
ban a nyócker lakosságának társadalmi leszakadását, szegregációját akarta
megakadályozni, illetve a társadalmi kohézió növelésével javítani próbálta az
ott élők életkörülményeit. Véleményem szerint a fent említett témákat a reha¬
bilitáció kapcsán leginkább a Kesztyűgyár Közösségi Ház példáján keresztül
lehet bemutatni, hiszen ez az a fejlesztés, amely a legkonkrétabban célozta
meg a fenntartható, integrált városrehabilitációt; programjain, jelenlétén ke¬
resztül pedig a városnegyed elsősorban gyerek- és fiatalkorú lakosainak az
identitásépítését."" Továbbá azért is volt indokolt a Kesztyűgyárra és annak
hatására szűkíteni a vizsgálatot, mert éppen a Magdolna negyed , főterén",
a már ugyancsak felújított Mátyás téren található, így az épület és közvetlen
környezete a rehabilitáció kezdetétől központi szereppel bírt, szimbolikus és
fizikai értelemben is reprezentálva kifelé a Magdolna Negyed Programot.
A 2005 és 2010 közötti öt év alatt lezajlott rehabilitációs munkák közül így
a legfontosabb és egyben a Magdolna Negyed projekt leglátványosabb eleme,
a Mátyás tér megújítása és a téren található Kesztyűgyár Közösségi ház be¬
üzemelése került a fejezet központjába. A szövevényes, érdekellentétekkel és
nehézségekkel teli negyedrehabilitáció történetének megírásához elsősorban
a projektet megvalósító Rév8 Zrt. anyagait használtam forrásként, valamint
a különböző szinteken közreműködő szereplőkkel (fejlesztőkkel, hivatalno¬
kokkal, szociális munkással, szociológussal, önkéntes résztvevőkkel) készí¬
tett interjúkat.
Rehabilitációs előzmények Budapesten
Ahogy az részben a korábbi fejezetekből is kiderülhetett, Budapesten a reha¬
bilitációs beavatkozások, illetve maga a fogalom csak az 1970-es évek elején
kerültek előtérbe, az akkor jellegzetes intervenciós módok, a szanálás, illetve
bontás kapcsán. Érdemes itt felhívni a figyelmet Szelényi Iván és Nemes Fe¬
renc Lakásviszonyok és lakáselvárások a Józsefvárosban (Tények, vágyak és
tervek egy leromlott budapesti városrészben) című, 1967-es tanulmányára,
mely az akkori, leromlott és elöregedett városrész ,nem túl távoli jövőben"
való szanálásáról és újjáépítéséről szólt."
55 Magdolna Projekt. Közösségi létesítmény kialakítása alprogram. Utoljára módosítva 2007.08.31.,
http://www.rev8.hu/program.php?id=26.
56 "Nemes Ferenc - Szelényi Iván 1967: A lakóhely mint közösség. Akadémiai Kiadó. 164.