Page 194 [194]
OCR
SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ ÉS IDENTITÁSKÉPZÉS A MAGDOLNA NEGYEDBEN , Az identitást nem boltban árulják, idő kell a kialakulásához. Pláne, ha az egy már létezőt hivatott felváltani. Mert ha az itt lakókat kérdezzük, hogy ők hol laknak, mondhatják az utcájuk nevét, vagy hogy a Nyolcban (Nyócban), de kis esélye van annak, hogy a Magdolna negyedet említik." A szociális rehabilitáció egyik első és máig legnagyobb vállalású magyarországi példájának, a Magdolna Negyed Programnak (MNP) a vizsgálata történészi-társadalomtudományos szempontból tűnhet nehézkes vállalkozásnak, hiszen a 2005-2015-ig tartó program, illetve annak néhány, további évekre is túlnyúló része meglehetősen jelen idejű, így következtetéseket és hatásokat egyelőre nehéz volna levonni belőle. Mielőtt azonban a következő bekezdésekben, szigorú időhatárok felállításával és csak a negyedrehabilitáció első, talán legfontosabb intézkedéseit mutatnám be, illetve csak bizonyos, a könyv szempontjából releváns szempontot vetnék fel, ki kell térni magára az elnevezésre, vagyis a külföldi szövegkörnyezetben inkább használt participatív, és a józsefvárosi kontextusban szociálisnak nevezett rehabilitációk közötti szemantikai és (impliciten működésbe lépő) ideológiai különbségekre. Ahogy Csizmady Adrienn és munkatársai megjegyezték, a , szociális városrekonstrukció? összetételben a , szociális" jelző valójában igencsak vitatható, hiszen a városrekonstrukciónak nem egy jól elkülöníthető típusát definiálja. Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy minden lényeges várospolitikai beavatkozás hatással van az érintett terület társadalmi összetételére, az ott lakók helyzetére, akkor helytelen csak a legszegényebb városrészeket érintő beavatkozásokat ilyen módon nevezni, leszűkítve a , szociális" jelzőt. Ez ugyanis nem csupán az adott beavatkozást különíti el, jelezve, hogy az nem , rendes" városrekonstrukció, hanem azt is is sugallja, hogy amikor nem marginalizált környékeket érint a rehabilitáció, akkor annak nem lesznek társadalmi összefüggései és következményei." Visszatérve a városnegyedben folyó rehabilitációs munkák elemzésére, a könyv fókuszának megfelelően elsősorban a negyed identitását befolyásoló 53 Bálint Mónika: Nagyítóval a remény nyomában. A józsefvárosi Magdolna-negyed felfedezése. Recenzió Tábori Zoltán: Magdolna negyed című könyvéről. http://maneszota.gportal.hu/gindex. php?pg-32798176 (utolsó letöltés: 2012. október 17.). 54 Csizmady Adrienne-Csanádi Gábor-Kocsis János Balázs-Kőszeghy Lea és Tomay Kyra 2012: A városrehabilitáció társadalmi hatásai / Social Conseguences of Urban Renewal. Project Report. OTKA. 8.
