zségen túl gyakori probléma, hogy sok program még mindig az egyes házak
megújítására koncentrál, és figyelmen kívül hagyja a többi, integrált szemlé¬
letet biztosítani szándékolt dimenziót. Ugyancsak előfordul, hogy az épített
vagy felújított házak nagy része nem találkozik a lakosok igényével, ebben
az esetben azonban már egyértelmű az előzetes konzultáció hiánya."" Még
ha meg is valósul a lakosokkal való egyeztetés, sokszor egyenlőtlen marad
a partneri viszony, és továbbra is a hivatalnokok, döntéshozók dominálják
a megbeszéléseket. További nehézség a már említett, hosszú távú lehetséges
hatások figyelembevétele: sok tanulmány bizonyítja, hogy a gyakorlatban
nagyon ritkán jut elég idő egy valóban működő közösség megteremtésére,
pár hét vagy hónap alatt próbálják ezt elérni. Végül sok esetben még mindig
a fizikai eredményeken van a hangsúly, a folyamat , nem tapintható? (intan¬
gible) következményei ugyancsak megmaradnak az elmélet és a diskurzus
szintjén.*””
Társadalmi tőke és közösségi képességfejlesztés
Ahhoz, hogy a fent ismertetett hibák legalább részben elkerülhetőek legye¬
nek, a szakirodalom két fogalmat használ, a társadalmi tőke (social capital)
és a közösségi képességfejlesztés (community capacity building) rehabilitáci¬
óban betöltött szerepét.
A társadalmi tőke fogalma egy 1916-os szövegben jelent meg először leír¬
va, de a tudományos diskurzus részévé főként Pierre Bourdieu francia szo¬
ciológus, James S. Coleman, Robert D. Putnam amerikai társadalomtudó¬
sok, valamint - kifejezetten a városi élettel és szomszédsággal kapcsolatban
- Jane Jacobs amerikai urbanista és író tették." A Putnam szerint egyene¬
sen a , emokrácia működőképessé tételének kulcsaként” jellemzett fogalom
a 90-es évekre a Világbank és más nagy nemzetközi szervezetek látóterébe
kerülve potenciális megoldásként jelent meg a kirekesztésre, szegénységre és
más társadalmi problémákra."" Az, hogy a közösség-alapú városrehabilitá¬
cióval hogyan került összefüggésbe a fogalom, Gerő Márton szociológus és
munkatársai a TÁRKI által megjelentetett tanulmánya szerint a , Ne rom¬
#6 Smith, Mark K. 2011: Neighbourhoods and regeneration. Theory, practice, issues. The encyclopa¬
edia of informal education. [www.infed.org/community/neighbourhoods_and_regeneration.htm].
(utolsó letöltés: 2012. október 15.).
#7 Duncan, Thomas: i.m. 5-6.
#8 http://www.infed.org/biblio/social_capital.htm.
#9 Gerö-Sik-Zombor: i.m. 9-10.