OCR
Participatív városrendezés Európában + 183 Összevetve a már tárgyalt redevelopment fogalmával és az ugyancsak a rehabilitációhoz kapcsolódó, de más megközelítésű dzsentrifikációval, a participatív rehabilitáció befelé fordul, a helyben található erőforrásokba fektet be. Célja, hogy javítsa a helyi közösség életkörülményeit és lokális gazdaságát, valamint biztosítja azt, hogy a lakosoknak ne kelljen a beavatkozás után elköltözniük, azaz céljai szerint nem jar lakossagcserével.** Erre azért van szükség, mert e szemlélet szerint egy átépítéssel és dzsentrifikációval járó rehabilitáció nem oldja meg egy adott terület problémáját, csak arrébb helyezi azt, a már , nem kívánatos" népesség kiszorításával."" A lokális közösség szerepe azonban nem merülhet ki a , helyben maradással": a nagyjából két évtizede tartó participatív fejlesztések tanulsága, hogy valódi kooperációra van szükség, mivel egy városnegyed fejlesztésének sikere nagymértékben a helyi lakosok egyetértésének és bevonódásának függvénye. Isaac Boateng és Cletus Moobela az angliai Manchester Hulme városnegyedének fenntartható regenerációja kapcsán a participatív struktúrának két fajtáját különböztették meg. Az elsőben az önkormányzat olyan partnerségeket, együttműködő szervezeteket hoz létre, amelyek a meglévő helyi közösségekre és a helyi tervező egységekre épülnek. Ebben az esetben a regenerációt lebonyolító szervezetek nagyjából önállóak és helyi autoritású funkcióval bírnak, lényegében csak a források miatt függnek egymástól. A második típusú struktúra egy már létező helyi közösségi szervezetet bíz meg a rehabilitáció kidolgozásával, mind formálisan, mind informálisan. A szerzők véleménye szerint ez utóbbi, valóban a közösség saját erejére támaszkodó struktúra sikeresebb lehet, mint a mesterségesen, felülről létrehozott első példa, amely tehát csak látszólag tér el a régebbi, top-down szemléletű rehabilitációs kísérletektől." A regeneráció nyugat-európai példái A már említett manchesteri Hulme városnegyed esete állatorvosi lóként került bemutatásra több, a kooperatív módszert leíró tanulmányban, mint az egyik legrosszabb hírű slumból a regeneráció legjobb brit példájává váló városrész. Hulme, amely már a XIX. század végén gazdasági és társadalmi problémákkal küzdött, a második világháború után fokozottan lerobbant. Az iparosodás megtorpanásával számos helyi gyár bezárt, így az 1960-as évekre a környék olyan rossz állapotba került, hogy a kormányzat teljes szanálást #3 Boateng-Moobela: i.m. 4. 184 Gerôhäzi-Somogyi: i.m. 1. 485 Boateng-Moobela: i.m. 2.