Oldal 184 [184]
Participatív városrendezés Európában + 183
Összevetve a már tárgyalt redevelopment fogalmával és az ugyancsak a re¬
habilitációhoz kapcsolódó, de más megközelítésű dzsentrifikációval, a par¬
ticipatív rehabilitáció befelé fordul, a helyben található erőforrásokba fektet
be. Célja, hogy javítsa a helyi közösség életkörülményeit és lokális gazdasá¬
gát, valamint biztosítja azt, hogy a lakosoknak ne kelljen a beavatkozás után
elköltözniük, azaz céljai szerint nem jar lakossagcserével.** Erre azért van
szükség, mert e szemlélet szerint egy átépítéssel és dzsentrifikációval járó re¬
habilitáció nem oldja meg egy adott terület problémáját, csak arrébb helyezi
azt, a már , nem kívánatos" népesség kiszorításával.""
A lokális közösség szerepe azonban nem merülhet ki a , helyben mara¬
dással": a nagyjából két évtizede tartó participatív fejlesztések tanulsága,
hogy valódi kooperációra van szükség, mivel egy városnegyed fejlesztésé¬
nek sikere nagymértékben a helyi lakosok egyetértésének és bevonódásának
függvénye. Isaac Boateng és Cletus Moobela az angliai Manchester Hulme
városnegyedének fenntartható regenerációja kapcsán a participatív struktú¬
rának két fajtáját különböztették meg. Az elsőben az önkormányzat olyan
partnerségeket, együttműködő szervezeteket hoz létre, amelyek a meglévő
helyi közösségekre és a helyi tervező egységekre épülnek. Ebben az esetben
a regenerációt lebonyolító szervezetek nagyjából önállóak és helyi autoritá¬
sú funkcióval bírnak, lényegében csak a források miatt függnek egymástól.
A második típusú struktúra egy már létező helyi közösségi szervezetet bíz
meg a rehabilitáció kidolgozásával, mind formálisan, mind informálisan.
A szerzők véleménye szerint ez utóbbi, valóban a közösség saját erejére tá¬
maszkodó struktúra sikeresebb lehet, mint a mesterségesen, felülről létreho¬
zott első példa, amely tehát csak látszólag tér el a régebbi, top-down szemléle¬
tű rehabilitációs kísérletektől."
A regeneráció nyugat-európai példái
A már említett manchesteri Hulme városnegyed esete állatorvosi lóként
került bemutatásra több, a kooperatív módszert leíró tanulmányban, mint
az egyik legrosszabb hírű slumból a regeneráció legjobb brit példájává váló
városrész. Hulme, amely már a XIX. század végén gazdasági és társadalmi
problémákkal küzdött, a második világháború után fokozottan lerobbant. Az
iparosodás megtorpanásával számos helyi gyár bezárt, így az 1960-as évekre
a környék olyan rossz állapotba került, hogy a kormányzat teljes szanálást
#3 Boateng-Moobela: i.m. 4.
184 Gerôhäzi-Somogyi: i.m. 1.
485 Boateng-Moobela: i.m. 2.