OCR
182 e Köztes terek zője az integrált megközelítés, amely egyszerre fordított hangsúlyt a különböző, főként fiataloknak szóló képzési lehetőségekre, a társadalmi kapcsolatrendszer erősítésére és a helyi lakosság szolidaritás-érzésének növelésére. A , Soziale Stadt" programjai úgy kapcsolták össze a szövetségi, a tartományi és a helyi szintet, hogy a megvalósítandó koncepciót az adott városrész aktív szereplőivel együttműködésben kellett létrehozni és kivitelezni." Az Európai Unió az URBAN elnevezésű programjával, két hullámban (1994 és 1999, illetve 2000 és 2006 között) támogatta a deprivált városi térségek integrált rehabilitációját." A központi fogalom tehát az URBAN programok esetében is az integráció volt; a 90-es évekre a legtöbb európai nagyváros jellegzetes problémáira (többek között a munkanélküliség, a bevándorlók magas aránya, a szociális háló szétbomlása) reflektáló, fenntartható fejlődést előirányzó komplex célokkal. Az URBAN programba bekerülő városnegyednek egyrészt bizonyítani kellett, hogy több szempontból is hátrányos helyzetű és rendelkezik egy speciális, lokális problémával, másrészt kapcsolódnia kellett egy nagyobb terület (régió, város) fejlesztési irányvonalához, hogy a megvalósítandó rehabilitáció ne csupán izolált megoldást jelentsen."" Ahhoz, hogy megértsük a felülről jövő (top-down) techno-bürokratikus szemlélettől az alulról szerveződő (bottom-up), kollaboráción alapuló megközelítések közötti különbségeket, érdemes számba venni a participatórikus városrehabilitáció kritériumait, jellemzőit. A közösség involválódásán és a kooperáción alapuló rehabilitáció, vagy regeneráció (regeneration), ahogy az angolszász irodalomban hivatkoznak rá, a British Urban Regeneration Association (BURA) szerint hat összefüggő téma gyakorlatát jelenti, melyek a következők: fizikai körülmények és az azokra adott társadalmi-politikai válasz, lakhatás és egészség, társadalmi jólét és gazdasági fejlődés, városi behatárolódás, a várospolitika változó jellege és szerepe és végül, a fenntartható fejlődés. Mindezen tényezők együttes számbavétele nyomán a városi regeneráció, vagy közösségi rehabilitáció Peter Roberts 2007-es definíciója szerint olyan széleskörű és integrált elképzelés és gyakorlat, amely a városi problémák meghatározását célozza, és amely hosszú távú javulást próbál teremteni gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokból egy változásra megérett területen."! Egy másik meghatározás szerint a regeneráció olyan széleskörű folyamat, amely megpróbálja visszafordítani a fizikai, gazdasági és társadalmi hanyatlást egy olyan területen, ahol a piaci erők ezt már önmagukban nem tudnák megtenni." 4% Geröhäzi-Somogyi: i.m. 13-14. 4 Ger6-Sik-Zongor: i.m. 71. 180 Geréhazi-Somogyi: i.m. 12. #1 Boateng-Moobela: i.m. 3. 182 House of Commons - Communities and Local Government Committee. Regeneration, Sixth Report of Session 2010-12. Ordered by the House of Commons to be printed 19. October 2011.