Seite 183 [183]
182 e Köztes terek
zője az integrált megközelítés, amely egyszerre fordított hangsúlyt a külön¬
böző, főként fiataloknak szóló képzési lehetőségekre, a társadalmi kapcso¬
latrendszer erősítésére és a helyi lakosság szolidaritás-érzésének növelésére.
A , Soziale Stadt" programjai úgy kapcsolták össze a szövetségi, a tartományi
és a helyi szintet, hogy a megvalósítandó koncepciót az adott városrész aktív
szereplőivel együttműködésben kellett létrehozni és kivitelezni."
Az Európai Unió az URBAN elnevezésű programjával, két hullámban
(1994 és 1999, illetve 2000 és 2006 között) támogatta a deprivált városi térsé¬
gek integrált rehabilitációját." A központi fogalom tehát az URBAN progra¬
mok esetében is az integráció volt; a 90-es évekre a legtöbb európai nagyvá¬
ros jellegzetes problémáira (többek között a munkanélküliség, a bevándorlók
magas aránya, a szociális háló szétbomlása) reflektáló, fenntartható fejlődést
előirányzó komplex célokkal. Az URBAN programba bekerülő városne¬
gyednek egyrészt bizonyítani kellett, hogy több szempontból is hátrányos
helyzetű és rendelkezik egy speciális, lokális problémával, másrészt kapcso¬
lódnia kellett egy nagyobb terület (régió, város) fejlesztési irányvonalához,
hogy a megvalósítandó rehabilitáció ne csupán izolált megoldást jelentsen.""
Ahhoz, hogy megértsük a felülről jövő (top-down) techno-bürokratikus
szemlélettől az alulról szerveződő (bottom-up), kollaboráción alapuló meg¬
közelítések közötti különbségeket, érdemes számba venni a participatórikus
városrehabilitáció kritériumait, jellemzőit. A közösség involválódásán és a ko¬
operáción alapuló rehabilitáció, vagy regeneráció (regeneration), ahogy az angol¬
szász irodalomban hivatkoznak rá, a British Urban Regeneration Association
(BURA) szerint hat összefüggő téma gyakorlatát jelenti, melyek a következők:
fizikai körülmények és az azokra adott társadalmi-politikai válasz, lakhatás és
egészség, társadalmi jólét és gazdasági fejlődés, városi behatárolódás, a város¬
politika változó jellege és szerepe és végül, a fenntartható fejlődés. Mindezen
tényezők együttes számbavétele nyomán a városi regeneráció, vagy közösségi
rehabilitáció Peter Roberts 2007-es definíciója szerint olyan széleskörű és integ¬
rált elképzelés és gyakorlat, amely a városi problémák meghatározását célozza,
és amely hosszú távú javulást próbál teremteni gazdasági, társadalmi és kör¬
nyezeti szempontokból egy változásra megérett területen."! Egy másik meg¬
határozás szerint a regeneráció olyan széleskörű folyamat, amely megpróbálja
visszafordítani a fizikai, gazdasági és társadalmi hanyatlást egy olyan területen,
ahol a piaci erők ezt már önmagukban nem tudnák megtenni."
4% Geröhäzi-Somogyi: i.m. 13-14.
4 Ger6-Sik-Zongor: i.m. 71.
180 Geréhazi-Somogyi: i.m. 12.
#1 Boateng-Moobela: i.m. 3.
182 House of Commons - Communities and Local Government Committee. Regeneration, Sixth Report of
Session 2010-12. Ordered by the House of Commons to be printed 19. October 2011.