Oldal 170 [170]
OCR
Rituális identitásképzés s 169 dai Paul A. Bramadat szerint például ezek az események olyan , etnikai kulturális látványosságok"? (ethnic cultural spectacle), amelyek során bizonyos csoportok reprezentálják magukat, egyrészt saját maguk, másrészt egy külső csoport (vagyis a többségi társadalom) számára. Az etnikai identitás formálásában Bramadat szerint a kulturális , látványosságok" különböző szerepeket tölthetnek be. Az első szerep az alternatív gazdasági és társadalmi státusz elnyerése, mely kapcsán Bramadat hangsúlyozza, hogy a fesztivál időszaka olyan átmeneti fázis, mely során a részvevők látványosan megszabadulnak a megszokott társadalmi pozíciójuktól, így egyfajta alternatív társadalmi struktúra alakul ki, amely merőben eltér az év fennmaradó részében jellemzőtől. Az egyébként alacsony státuszú, gyakran marginalizált, kirekesztett csoporttagok új szerepben tűnnek fel: ők a fesztivál fellépői, biztonsági őrei, szakácsai vagy éppen idegenvezetői, így egy magasabb, elfogadottabb társadalmi státuszba kerülnek." A második szerep a kisebbség és többség fesztiválok alatt formálódó kapcsolatára utal, ezt Bramadat a dialogikus öndefiníció terepének nevezi. A fesztiválok alatt kialakuló diszkurzív rendszerben a különböző pozíciókban, vagyis a hatalmon és a kisebbségben levők között újfajta párbeszéd alakulhat ki, mely az egyéni és a kollektív identitásra egyaránt befolyással bír. Ennek a dialógusnak a fesztiválok immanens terepei, vagyis azért bizonyulnak jó alkalomnak az identitással kapcsolatos történetek feldolgozására, bemutatására, mivel arra bátorítják az etnikai közösségeket, hogy a kulturális performancia útján nyilvános vagy rituális módon újraéljék, reprezentálják etnikai identitásukat. Ehhez az identitásformáló státuszhoz kapcsolódik a harmadik szerep, melyben a fesztiválokat Bruce Willems-Braun ,radikälisan ambivalens" fogalmához köti, amennyiben azok lehetőséget nyújtanak egyfelől a sztereotípiák promotálására, másrészt a helytelen feltételezések átformálására. Vagyis az etnikai fesztivál alkalom a sztereotípiák átalakítására, éppen azáltal, hogy a kisebbségi csoport, az első szerepben írottak által, megszerzi a kontrollt a , kulturális reprezentáció arénájában"."" Ide tartozik Marjorie R. Esman megállapítása is, aki szerint a fesztivál mint közösségi rituálé nemcsak hatást gyakorol vagy megváltoztatja a társadalomban betöltött hatalmi pozíciókat, hanem - szimbolikus volta folytán - a társadalmi szerkezetnek és a kérdéses társadalmi csoport prioritásainak is kifinomult, ugyanakkor erőteljes kifejezője lehet. Esman szerint - mivel a rituálék jellemzően érzékenyek a társadalmi-kulturális rend megváltozására - ezen események reflektálhatnak átalakuló prioritásokra, a csoport belső konfliktusaira, 44 Bramadat, Paul A. 2001: Shows, Selves and Solidarity: Ethnic Identity and Cultural Spectacles in Canada. Commissioned by the Department of Canadian Heritage for the Ethnocultural, Racial, Religious and Linguistic Diversity and Identity Seminar. Nova Scotia. Halifax. 3-4. 45 Bramadat, Paul: i.m. 7-8.
