Oldal 170 [170]
Rituális identitásképzés s 169
dai Paul A. Bramadat szerint például ezek az események olyan , etnikai kul¬
turális látványosságok"? (ethnic cultural spectacle), amelyek során bizonyos
csoportok reprezentálják magukat, egyrészt saját maguk, másrészt egy külső
csoport (vagyis a többségi társadalom) számára. Az etnikai identitás formá¬
lásában Bramadat szerint a kulturális , látványosságok" különböző szerepe¬
ket tölthetnek be. Az első szerep az alternatív gazdasági és társadalmi státusz
elnyerése, mely kapcsán Bramadat hangsúlyozza, hogy a fesztivál időszaka
olyan átmeneti fázis, mely során a részvevők látványosan megszabadulnak
a megszokott társadalmi pozíciójuktól, így egyfajta alternatív társadalmi
struktúra alakul ki, amely merőben eltér az év fennmaradó részében jellem¬
zőtől. Az egyébként alacsony státuszú, gyakran marginalizált, kirekesztett
csoporttagok új szerepben tűnnek fel: ők a fesztivál fellépői, biztonsági őrei,
szakácsai vagy éppen idegenvezetői, így egy magasabb, elfogadottabb társa¬
dalmi státuszba kerülnek."
A második szerep a kisebbség és többség fesztiválok alatt formálódó
kapcsolatára utal, ezt Bramadat a dialogikus öndefiníció terepének nevezi.
A fesztiválok alatt kialakuló diszkurzív rendszerben a különböző pozíci¬
ókban, vagyis a hatalmon és a kisebbségben levők között újfajta párbeszéd
alakulhat ki, mely az egyéni és a kollektív identitásra egyaránt befolyással
bír. Ennek a dialógusnak a fesztiválok immanens terepei, vagyis azért bizo¬
nyulnak jó alkalomnak az identitással kapcsolatos történetek feldolgozására,
bemutatására, mivel arra bátorítják az etnikai közösségeket, hogy a kulturá¬
lis performancia útján nyilvános vagy rituális módon újraéljék, reprezentál¬
ják etnikai identitásukat. Ehhez az identitásformáló státuszhoz kapcsolódik
a harmadik szerep, melyben a fesztiválokat Bruce Willems-Braun ,radikäli¬
san ambivalens" fogalmához köti, amennyiben azok lehetőséget nyújtanak
egyfelől a sztereotípiák promotálására, másrészt a helytelen feltételezések
átformálására. Vagyis az etnikai fesztivál alkalom a sztereotípiák átalakítá¬
sára, éppen azáltal, hogy a kisebbségi csoport, az első szerepben írottak által,
megszerzi a kontrollt a , kulturális reprezentáció arénájában"."" Ide tartozik
Marjorie R. Esman megállapítása is, aki szerint a fesztivál mint közösségi
rituálé nemcsak hatást gyakorol vagy megváltoztatja a társadalomban be¬
töltött hatalmi pozíciókat, hanem - szimbolikus volta folytán - a társadalmi
szerkezetnek és a kérdéses társadalmi csoport prioritásainak is kifinomult,
ugyanakkor erőteljes kifejezője lehet. Esman szerint - mivel a rituálék jellem¬
zően érzékenyek a társadalmi-kulturális rend megváltozására - ezen esemé¬
nyek reflektálhatnak átalakuló prioritásokra, a csoport belső konfliktusaira,
44 Bramadat, Paul A. 2001: Shows, Selves and Solidarity: Ethnic Identity and Cultural Spectacles in Ca¬
nada. Commissioned by the Department of Canadian Heritage for the Ethnocultural, Racial, Re¬
ligious and Linguistic Diversity and Identity Seminar. Nova Scotia. Halifax. 3-4.
45 Bramadat, Paul: i.m. 7-8.