Oldal 165 [165]
OCR
164 e Köztes terek alapozott, alátámasztott közegben formálódott, ahol a különböző turisztikai események, elemek (teázás, bai házban látogatás, stb.) mind arra reflektáltak, hogy a Bai kultúra az igazi Kínát mutatta meg." Látnunk kell, hogy hasonló diszkurzív közeg a VIII. kerületi romák , tradicionális vonásairól", történeti múltjáról nem igazán létezett, a Beyond Budapest látogatása így ebből a szempontból is egy első lépés volt a roma etnikai és kulturális értékek gazdaságiturisztikai szempontból való láthatóvá tételének. Amikor tehát a józsefvárosi muzsikusok az idegen látogatók kedvéért, illetve saját, részben már kimúlt hagyományaik felidézéséért etnicizálták magukat, akkor az egyértelmű, egyjelentésű tradíciók helyett nemcsak liminális teret, de hibrid kulturális közeget is teremtettek, amelyben keverednek a cigányzenész-tradíciók, a kortárs nagyvárosi kultúra elemei, a Beyond Budapest által létrehozott hírnév vagy a saját rétegből való felemelkedés lehetősége és a külföldi turistákkal való interakciók. A szociokulturális séták cigányzenészeknél vendégeskedő állomása olyan sokrétegű, számos kérdést felvető szituáció volt, melyben mind a túra megalkotóinak, mind a különböző oldalakat képviselő résztvevőinek különlegesen fontos szerep jutott. Ebben a kulturálisan és társadalmilag sűrű közegben úgy kellett szerepelniük, hogy közben különböző etikai, etnikai, illetve performatív normáknak is eleget tegyenek. A már említett interjúban a Beyond Budapest túravezetői következetesen elutasították az ,,etnoturizmus" vagy a , gettóturizmus" címkét, hangsúlyozva, hogy a családlátogatás volt az egyetlen ,,etnoturisztikai” rész a sétajukban és ez szamukra nem volt fontosabb, mint bármelyik másik, akár a Palotanegyed egy kulturtorténeti emlékét felidéző állomás. Ennek az állításnak kissé ellentmondóan azt is megfogalmazták, hogy az ok, amiért vállalkozásukat éppen szociokulturálisnak hívják, az az emberközpontúság és annak a dimenziónak a kiemelése, amely szerint a város, mint az elmúlt emberek lenyomata létezik. A kérdéshez való ambivalens hozzáállásukban egyszerre érezhető a szociálisan érzékeny, társadalomjobbító szándék és a probléma komplexitásától való félelem, egyfajta távolságtartás a gettó valódi mélységeivel szemben. Úgy is fogalmazhatunk, egy félelmekkel teli, a média és a kirekesztő társadalmi magatartás által egyre súlyosabbá váló társadalmi valóságban a Beyond Budapest egy könyny(ed)ebbnek tűnő utat választott: megismertetett és közelebb hozott, miközben a távolság, a gettó falai nem szűntek meg. A Beyond Budapest úttörő vállalkozásai után a 2010-es években több kezdeményezés is volt Józsefváros , alulnézetből? való bemutatására, ezek közül talán az UCCU Alapítvány városi sétáit érdemes kiemelni. A 2008-2009-es romagyilkosság-sorozat után alapított civil szervezet eredetileg azért jött létre, hogy önkéntes roma fiatalok az informális oktatás módszertanával csök188 Zhihong, Bai: i.m: 247-250.
