Page 164 [164]
OCR
Nyöcker-reprezentäciök « 163 a turista-közönseg szamära jön létre, így nincs szimulákrum, ahogy nincs eredeti sem. A szerző olyan példákat hoz fel művében, mint az amerikai New Salemben található Lincoln Site, vagy az izraeli Masada, Heródes Holt-tenger mellé épített erődje; vagyis olyan szimbolikus, nem passzív helyek, amelyek egy bizonyos, kapott jelentés nyomán különféle narratívákat építettek fel, párbeszédet indítottak a látogatókkal. A megkonstruált történet nélkül a boszorkányüldözésről híres amerikai Salem is csupán egy , préri" lett volna; így ezek a helyek, a határzónák arra is figyelmeztetnek, milyen veszélyes lehet egy fizikai térnek csupán egy, homogenizáló, statikus és ahistorikus jelentést tulajdonítani. Ahogy Turnernél a liminalitásban a társadalom egy csoportja a rítusképzés során átalakítja szerepeit, úgy Brunernél a turizmus során megvalósuló találkozások hasonlítanak színházi előadáshoz, ebben a kontextusban pedig minden performatív aktus új, az előadás folyamatosan változik. A Beyond Budapest túrái során a Tavaszmező utcai lakás liminális helyzeteket előidéző határzóna volt, vagyis egy örökké változó, újra és újra más interpretációkat felvevő átmeneti tér. Olyan viselkedési mezőként működött, ahol a helyi lakosok és a turisták találkoztak, egy térben és időben behatárolt eseményre fókuszálva, az idegenvezetők , rendezésében". A performatív esemény során a két, illetve három csoportnak eltérő intenciói és perspektívái voltak. Mint Bruner megállapítja, a turisták csak áthaladtak ezeken a helyszíneken és valószínűleg sosem tértek vissza, ezért ők csak a „csücselmenyt” keresték, míg a helyiek maradtak a térben és újra meg újra átélték az újabb csoportok áramlását. Bruner szerint a határzónák vizsgálatával kiderül, hogy a turisták, a helyiek és a létrehozók számára a végső jelentés nem a priori létezett, hanem egy dialogikus interakcióban született meg a hatarzénakban.**° Így hozhatta létre a muzsikus cigányoknál való látogatás minden alkalommal a csoportok, a többségi társadalom és a kisebbség közeledésének, kapcsolódásának újabb és újabb verzióit. Végezetül érdemes visszatérni a fogadó család etnicitásának aspektusára: ahogy a kínai Bai kultúra turisztifikálódása kapcsán Bai Zhihong megjegyzi, a helyiek a turisták egzotizmus és autenticitás utáni érdeklődése miatt kezdenek el , etnikailag?" viselkedni, a folyamatban , egzotizálódnak? és etnikailag különbözőnek határozzák meg magukat a t6bbi csoporttél.#7 A Zhihong ältal rögzített etnikai viselkedés, a saját csoport egzotizálása csak úgy jött létre, hogy az egész hivatalos, turisztikai diskurzus a Bai csoport dicső múltjára, hosszú történetére épült, az , autentikus etnicitás" jelensége tehát egy meg#5 Bruner, Edward M.: i.m. 4-5. 46 Bruner, Edward M: i.m. 17. 47 Zhihong, Bai 2007: Ethnic identities under the Tourist Gaze. Asian Ethnicity. Volume 8., Number 3. 246-247.
