Seite 130 [130]
OCR
Nyócker-reprezentációk e 129 liktus, a fehérekkel való állandó harc, az egyenlőtlenségért való fellázadás jellemez." A , globális hip-hop nemzet" kifejezés mára tehát kulturális közhely, használata arra a nagyjából koherens társadalmi entitásra vonatkozik, amely közös érdekeken, kollektív kulturális gyakorlatokon alapszik, és ami szimbolikus egységet konstruál. A hip-hop elképzelt közösségének , nemzete" tehát nem határolható le pontosan földrajzilag és más szempontok szerint sem, mégis képes közös diskurzusok, jelképek, ikonok létrehozására." A hip-hop történetével és korszakolásával foglalkozó írások a határvonalat általában az 1970-es, "80-as éveket jellemző underground korszak és az 1990-es évektől számított mainstream populáris kultúrába való beolvadás időszaka közé teszik. Az átmenetnek, illetve a kommercializálódásnak természetesen nem csak gazdasági következményei lettek. Ahogy a hip-hop egyre népszerűbb és elfogadottabbá vált, úgy vesztette érvényét az eredeti közeg harca, vagyis a kulturális ellenállás a többségi társadalom elnyomásával és kirekesztésével szemben. A hip-hop így nem csak sterillé vált és elveszítette az eredeti, autentikus kérdéseit (vagyis már nem támadt senkit), de köszönhetően a zenetévéknek, lemezkiadóknak és más, a zeneipart mozgató tényezőknek, elkezdett kifehéredeni. Ahogy Michael Eric Dyson fekete aktivista és kultúrakutató jelzi, a hip-hop ugyanazon a kulturális gyarmatosításon ment keresztül, mint a blues, amely kezdetben a szegény, elnyomott fekete réteg zenéje volt, a korábbi amerikai feketék generációnak identitásképzését szolgálva, mára viszont főleg fehér fiatalok hallgatják. Dyson szerint a rap zene, hip-hop kultúra legnagyobb kíhívása így az, hogy fenn tudja tartani az esztétikai, kulturális és politikai közelséget a szülőhelyéhez: a gettók szegény népéhez." A kommercializálódás és a (vélt) autenticitás elvesztése ellenére a nemzetközi hip-hop nemzet zenéjén keresztül egy kevert, többértelmű identitás konstruálódik, melynek egyik fő referenciája a gettó, illetve az európai nagyvarosok külvärosai, etnikai negyedei.”” Ahogy Somogyi László pécsi romológus fogalmaz, , az etnikai szegénynegyed a szövegek szerint egyszerre élettér, referenciapont és mítosz. [...] Egy ambivalens és nagyon szűk térbeli keretek közé szo36 Somogyi László 2002: , Az igazi roma hip-hop? - etnicitás és rapzene Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romológiai Tanszék. Pécs. 20-21. 37 Forman, Murray 2004: Introduction. In Forman, Murray - Neal, Mark Anthony (eds): That's the joint. the hip-hop studies reader. 4-6. 38 Dyson, Michael Eric 1993: The Culture of Hip-Hop. In Dyson, Michael Eric: Reflecting Black: African-American Cultural Criticism. University of Minnesota Press. Minneapolis. 8-9 3° Qscherwitz, Dayna L. 2004: Pop goes the banlieue: Musical Metissage and the Articulation of a Multiculturalist Vision. Contemporary French and Francophone Studies. Vol. 8., No. 1. 45.
