Seite 130 [130]
Nyócker-reprezentációk e 129
liktus, a fehérekkel való állandó harc, az egyenlőtlenségért való fellázadás
jellemez." A , globális hip-hop nemzet" kifejezés mára tehát kulturális köz¬
hely, használata arra a nagyjából koherens társadalmi entitásra vonatkozik,
amely közös érdekeken, kollektív kulturális gyakorlatokon alapszik, és ami
szimbolikus egységet konstruál. A hip-hop elképzelt közösségének , nemze¬
te" tehát nem határolható le pontosan földrajzilag és más szempontok szerint
sem, mégis képes közös diskurzusok, jelképek, ikonok létrehozására."
A hip-hop történetével és korszakolásával foglalkozó írások a határvo¬
nalat általában az 1970-es, "80-as éveket jellemző underground korszak és
az 1990-es évektől számított mainstream populáris kultúrába való beolva¬
dás időszaka közé teszik. Az átmenetnek, illetve a kommercializálódásnak
természetesen nem csak gazdasági következményei lettek. Ahogy a hip-hop
egyre népszerűbb és elfogadottabbá vált, úgy vesztette érvényét az eredeti
közeg harca, vagyis a kulturális ellenállás a többségi társadalom elnyomásá¬
val és kirekesztésével szemben. A hip-hop így nem csak sterillé vált és elve¬
szítette az eredeti, autentikus kérdéseit (vagyis már nem támadt senkit), de
köszönhetően a zenetévéknek, lemezkiadóknak és más, a zeneipart mozgató
tényezőknek, elkezdett kifehéredeni. Ahogy Michael Eric Dyson fekete ak¬
tivista és kultúrakutató jelzi, a hip-hop ugyanazon a kulturális gyarmato¬
sításon ment keresztül, mint a blues, amely kezdetben a szegény, elnyomott
fekete réteg zenéje volt, a korábbi amerikai feketék generációnak identitás¬
képzését szolgálva, mára viszont főleg fehér fiatalok hallgatják. Dyson szerint
a rap zene, hip-hop kultúra legnagyobb kíhívása így az, hogy fenn tudja tar¬
tani az esztétikai, kulturális és politikai közelséget a szülőhelyéhez: a gettók
szegény népéhez."
A kommercializálódás és a (vélt) autenticitás elvesztése ellenére a nem¬
zetközi hip-hop nemzet zenéjén keresztül egy kevert, többértelmű identitás
konstruálódik, melynek egyik fő referenciája a gettó, illetve az európai nagy¬
varosok külvärosai, etnikai negyedei.”” Ahogy Somogyi László pécsi romo¬
lógus fogalmaz,
, az etnikai szegénynegyed a szövegek szerint egyszerre élettér, referencia¬
pont és mítosz. [...] Egy ambivalens és nagyon szűk térbeli keretek közé szo¬
36 Somogyi László 2002: , Az igazi roma hip-hop? - etnicitás és rapzene Magyarországon. Pécsi Tudo¬
mányegyetem Bölcsészettudományi Kar Romológiai Tanszék. Pécs. 20-21.
37 Forman, Murray 2004: Introduction. In Forman, Murray - Neal, Mark Anthony (eds): That's the
joint. the hip-hop studies reader. 4-6.
38 Dyson, Michael Eric 1993: The Culture of Hip-Hop. In Dyson, Michael Eric: Reflecting Black: Afri¬
can-American Cultural Criticism. University of Minnesota Press. Minneapolis. 8-9
3° Qscherwitz, Dayna L. 2004: Pop goes the banlieue: Musical Metissage and the Articulation of
a Multiculturalist Vision. Contemporary French and Francophone Studies. Vol. 8., No. 1. 45.