Page 129 [129]
128 e Köztes terek
szembeni kispolgári-proletár városrészről írnak, ahol nagy számban éltek vi¬
dékről bevándoroltak, kubikosok, zsidó kereskedők.?? Az azonban kijelent¬
hető, hogy a bevándorlók, menekültek, romák és más (itt nem tárgyalt) cso¬
portok által az etnikai tarkaság radikálisan az ezredforduló tájékán erősödött
fel és vált láthatóvá. Így, Fejős gondolatára utalva, a város térbeliségében új
térként artikulálódott a többségi kultúrától különbözés ténye.
A városnegyed szövege:
hip-hop szubkultúra a VIII. kerületben
A rendszerváltás után a Józsefváros gyorsan a magyarországi hip-hop szcéna
egyik fő helyszínévé vált, elsősorban az imaginárius térben és csak másod¬
sorban, mint az előadók élettere, illetve még kevésbé, mint maguknak a hip¬
hop koncerteknek, fellépéseknek a színhelye. Mégis, a fejezetben vizsgált ze¬
nekarok - dalszövegeik, videoklipjeik révén -, illetve a filmes reprezentációk
közötti példák létrehoztak egy olyan kulturális mezőt, amelyben a már több
szempontból vizsgált stigmatizáció és marginalizáció felülíródott; a liminá¬
lis helyzetekben a nyócker divatossá vált.
Az amerikai hip-hop kultúra, amely saját filozófiával, esztétikával rendel¬
kezik és különféle művészi gyakorlatokat foglal magába" (zenét, táncot, gra¬
fikus megjelenést), az 1970-es években jelent meg az észak-amerikai városi
gettókban, szorosan kötődve a fekete kisebbség társadalmi és politikai jellegű,
faji megkülönböztetés ellen szóló mozgalmához.? Így a műfaj mind a mű¬
vészei, mind a közönsége számára elsősorban , fekete" (vagy, általánosabban,
etnicizált) szubkultúraként interpretálódott. A legtöbb rapzenész fekete, így
dalaik is , fekete szövegként"? jelennek meg, leggyakoribb témaként a gettólét
jellegzetességeit, az elnyomást, a szegénységet, a bűnözést, a gengszter-élet¬
formát feldolgozva. Az etnikai jelleg azonban meghaladja ezt a gettólét által
körülhatárolt keretet, és egy olyan, az andersoni értelemben vett elképzelt
közösséget feltételez, amelynek tagjai mind összetartoznak marginalizált,
a többségi társadalommal szembehelyezkedő pozíciójuk által. Ez az elképzelt
hálózat olyan kulturális kódot használ, amelyet folytonos interetnikus konf¬
du Quartier à Budapest. Mémoire présenté en vue du diplôme de l’École des Hautes Études en Sciences
Sociales. 2011. 33.
33 Bakö-Birö 1970. Zachär 1978.
33 Fejdés Zoltan 2003: A varosi kultura régi és uj elemei: szempontok Budapest âtalakuläsänak értelme¬
zéséhez. In Kovacs Nora - Szarka Laszlo (szerk.): Tér és Terep. Tanulmdnyok az etnicitds és az iden¬
titás kérdésköréből II. Akadémiai Kiadó. Budapest. 102.
34 Bluher, Dominique 2000: Souviens-toi de moi: A Hip-hop film? Contemporary French and Fran¬
cophone Studies. Volume 4., Issue 2. 353-355.
35 Bluher: i.m. 360-365.