Oldal 128 [128]
OCR
Nyócker-reprezentációk e 127 indukálja a hibridizációt és a határátlépés leleményességét is.? A határok elmosódottsága, az adminisztratív-hivatalos negyedhatárok és a gettó érzete közötti átfedések vagy épp távolságok Balázs András disszertációjában, a Magdolna negyedben élő szegény roma családok térbeli mozgásáról készített különböző térképeken is plasztikusan kirajzolódtak. A Balázs által megfigyelt családokban a nagyháztartások és a segítő kapcsolatok, illetve az egyes családtagok mozgástartományai és az egymással történő érintkezési pontjai is egy nagyon szűk térben helyezkednek el. Azonban az, hogy a Balázs szerint szegregátumként működő városrész lakóinak napi mobilitása túlnyúlike a negyed határain, nem a helyi közösség, kötődések és intézmények meglétén múlik. Balázs szerint ugyanis, a Magdolna negyed szegregációja nem elsősorban térbeli, hanem társadalmi zártságot eredményez. Annak ellenére, hogy a kapcsolatok nagy része túlnyúlik a negyedhatárokon, a vegyes lakókörnyezet integrációs hatását felülírják az intézmények helyébe lépő személyes kapcsolatok, szokásrendiségek. Az antropológiai vizsgálat eredményei szerint a legszegényebb családok életének kereteit továbbra is a rokonsági rendszerek határai jelölik ki." A nyócker kulturális reprezentációiban, a filmek kockáin, vagy a hip-hop dalok szövegében, rendre bizonyos utcák, jellegzetes utcasarkok jelennek meg. A különböző szempontok szerint lehatárolt, mégis folyamatosan mozgásban levő határok között tehát mégis létezik egy bizonyos szimbolikus tér, amelyet földrajzilag leginkább a Közép-Józsefváros belseje, nagyjából a Mátyás tér körül található utcák jelentenek. A legtöbb reprezentációban, valamint mentális térképünkön is ez az épített környezet, ezek a különösen rossz állapotban levő, lebontásra váró házak és az előttük elterülő koszos, elhanyagolt utcák, terek jelennek meg. Ez a városnegyed pedig, a térbeli elhelyezkedés mellett, időbelisége szempontjából is behatárolható. Fejős Zoltán etnográfus egy tanulmányában úgy fogalmaz, hogy Budapest társadalmi-kulturális térképén csak a rendszerváltás környékén jelentek meg az etnikus terek. Szerinte az addig színtelen, egyhangú budapesti társadalom az 1990-es években etnikailag tarka, változatos lett. Ezzel szemben a Józsefváros múltjával foglalkozó (hely) történeti munkák már a XIX-XX. század fordulóján is egy kétarcú, a Palotanegyednek vagy Mágnásnegyednek"" nevezett városrész arisztokráciájával 329 Keresztély, Krisztina, Scott, James W. és Virág, Tünde 2015: Roma Communities, Urban Development and Social Bordering in the Inner City of Budapest. http://www.euborderscapes.eu/fileadmin/ user_upload/Working_Papers/EUBORDERSCAPES_Working_Paper_14_Keresztely_Scott_Virag.pdf. 3-4. 3° Balazs: i.m., 176-181. 31 A XIX. századi budapesti városfejlődés kapcsán már megfigyelhetőek voltak a városnegyedek eltérő szociális és identitásformáló különbségei. A Mágnásnegyed a pesti kerületek egyik kivételes városnegyedének számított: a régen külvárosnak tekintett városrészek (Terézváros, Józsefváros, Ferencváros) között az arisztokráciának adott otthont. Lásd erről részletesebben: Oláh Gábor: LHistoire
