Oldal 128 [128]
Nyócker-reprezentációk e 127
indukálja a hibridizációt és a határátlépés leleményességét is.? A határok
elmosódottsága, az adminisztratív-hivatalos negyedhatárok és a gettó érze¬
te közötti átfedések vagy épp távolságok Balázs András disszertációjában,
a Magdolna negyedben élő szegény roma családok térbeli mozgásáról készí¬
tett különböző térképeken is plasztikusan kirajzolódtak. A Balázs által meg¬
figyelt családokban a nagyháztartások és a segítő kapcsolatok, illetve az egyes
családtagok mozgástartományai és az egymással történő érintkezési pontjai
is egy nagyon szűk térben helyezkednek el. Azonban az, hogy a Balázs sze¬
rint szegregátumként működő városrész lakóinak napi mobilitása túlnyúlik¬
e a negyed határain, nem a helyi közösség, kötődések és intézmények meg¬
létén múlik. Balázs szerint ugyanis, a Magdolna negyed szegregációja nem
elsősorban térbeli, hanem társadalmi zártságot eredményez. Annak ellenére,
hogy a kapcsolatok nagy része túlnyúlik a negyedhatárokon, a vegyes lakó¬
környezet integrációs hatását felülírják az intézmények helyébe lépő szemé¬
lyes kapcsolatok, szokásrendiségek. Az antropológiai vizsgálat eredményei
szerint a legszegényebb családok életének kereteit továbbra is a rokonsági
rendszerek határai jelölik ki."
A nyócker kulturális reprezentációiban, a filmek kockáin, vagy a hip-hop
dalok szövegében, rendre bizonyos utcák, jellegzetes utcasarkok jelennek meg.
A különböző szempontok szerint lehatárolt, mégis folyamatosan mozgásban
levő határok között tehát mégis létezik egy bizonyos szimbolikus tér, amelyet
földrajzilag leginkább a Közép-Józsefváros belseje, nagyjából a Mátyás tér kö¬
rül található utcák jelentenek. A legtöbb reprezentációban, valamint mentá¬
lis térképünkön is ez az épített környezet, ezek a különösen rossz állapotban
levő, lebontásra váró házak és az előttük elterülő koszos, elhanyagolt utcák,
terek jelennek meg. Ez a városnegyed pedig, a térbeli elhelyezkedés mellett,
időbelisége szempontjából is behatárolható. Fejős Zoltán etnográfus egy ta¬
nulmányában úgy fogalmaz, hogy Budapest társadalmi-kulturális térképén
csak a rendszerváltás környékén jelentek meg az etnikus terek. Szerinte az ad¬
dig színtelen, egyhangú budapesti társadalom az 1990-es években etnikailag
tarka, változatos lett. Ezzel szemben a Józsefváros múltjával foglalkozó (hely)
történeti munkák már a XIX-XX. század fordulóján is egy kétarcú, a Palo¬
tanegyednek vagy Mágnásnegyednek"" nevezett városrész arisztokráciájával
329 Keresztély, Krisztina, Scott, James W. és Virág, Tünde 2015: Roma Communities, Urban Develop¬
ment and Social Bordering in the Inner City of Budapest. http://www.euborderscapes.eu/fileadmin/
user_upload/Working_Papers/EUBORDERSCAPES_Working_Paper_14_Keresztely_Scott_Vi¬
rag.pdf. 3-4.
3° Balazs: i.m., 176-181.
31 A XIX. századi budapesti városfejlődés kapcsán már megfigyelhetőek voltak a városnegyedek eltérő
szociális és identitásformáló különbségei. A Mágnásnegyed a pesti kerületek egyik kivételes város¬
negyedének számított: a régen külvárosnak tekintett városrészek (Terézváros, Józsefváros, Ferenc¬
város) között az arisztokráciának adott otthont. Lásd erről részletesebben: Oláh Gábor: LHistoire