Oldal 118 [118]
Az identitásképzés intézményei s 117
lődők látogatása vették át. Míg tehát a rendelkezésemre bocsátott 2005-ös és
2006-os szakmai beszámolókban minden hónapra jutott legalább egy zenei
rendezvény és kiállítás, addig a 2010-es Roma Parlament programjai között
az alább felsoroltakat találhatjuk: a Public Interest Law Institute (PILD,"
a Fighting Discrimination Program at Human Rights First,*°° az Artemisz¬
szid Alapitvany*” látogatása; illetve havonta legalább egy, a Magdolna ne¬
gyed rehabilitációs programhoz kapcsolódó esemény." Miközben a prog¬
ramok, a képzőművészeti gyűjtemény az ezredfordulóra bekerült a külföldi
útikönyvekbe, bevonzva a nyóckert egyébként jó eséllyel elkerülő turistákat,
a többségi társadalom, a magyarországi nyilvánosság továbbra is nagyrészt
ignorálta a kortárs roma kultúra emblematikus helyszínét.
A Roma Parlament tehát - Pócsikék kifejezésével élve — kitágított tér volt,
kicsiben modellezve azokat a jellegzetes társadalmi és kulturális gyakorlato¬
kat, amelyek hibrid hellyé, a kirekesztettség és a figyelem, exponált állapot
keverékévé tették a nyóckert. Mint feljebb említettem, hacsak rövid ideig, de
itt összpontosult a kerületi hip-hop szubkultúra jelentős része. Ez végső so¬
ron nem csupán önmagában fontos tény, hanem azért is, mert az ide rendsze¬
resen bejáró környékbeli fiataloknak a hely - festményeivel, kiadványaival,
munkatársaival és egyáltalán, létével — identitást, azonosulási lehetőséget
nyújthatott. Itt találkozhattak a 2000-es évekre egyre inkább pozíciójukat
vesztett muzsikusok is, hogy egymást, illetve a fiatal, még tanulmányaikat
folytató zenészeket meghallgassák. A Roma Parlament tehát, mint a város¬
negyed egyik legkiemelkedőbb roma csomópontja, összefogott és szintetizált
számos olyan kulturális eseményt, produktumot, melyek a könyv későbbi fe¬
jezeteiben részletes bemutatásra kerülnek, illetve reprezentálta az azok kap¬
csán kialakuló hibrid identitást.
Összefoglalva a két intézmény, a kisebbségi önkormányzat és a Roma Par¬
lament VIII. kerületi szerepét, egyértelműen megállapítható, hogy a politikai
érdekképviselet, a roma közösség helyi, illetve tágabb szintű érdekeinek fel¬
vállalása — csak kis részben, illetve rövid ideig jutott általuk érvényre. A ki¬
sebbségi önkormányzatok rendszerének erőtlensége, mely a többek által is
elhibázottnak ítélt kisebbségi törvényből fakadt, a Józsefvárosban is feltű¬
nő. A Roma Parlament, bár kezdetben a legaktívabb politikai térként jelen¬
305 A PILI egy ,pro bono publico", vagyis a közjóért ingyenesen vagy jelképes összegért végzett jogi
szolgáltatás nyújtó, budapesti központtal működő nemzetközi szervezet.
3066 A Human Rights First (Elsőként az emberi jogok) egy 1978-ban alapított amerikai non-profit szer¬
vezet diszrkimináció-ellenes programja a nemzetközi antiszemitizmus, rasszizmus, idegengyűlölet
ellen tevékenykedik.
307 Az Artemisszió Alapítvány egy kulturális antropológusok kezdeményezéseként 1998-tól működő
nonprofit közhasznú szervezet.
308 A Magyarországi Roma Parlament közművelődési tevékenységének szakmai beszámolója 2006. A
Magyarországi Roma Parlament programok 2010. Pályázati beszámoló. XLVI-1/273/5/2010.