Oldal 110 [110]
Az identitásképzés intézményei s 109
A fejezet elején szemléltetett, bizonyos szempontból eleve kudarcra ítélt
kisebbségi politizálás rendszerváltás körüli erőterében a Roma Parlament
és a körülötte megjelenő mozgalom tulajdonképpen a függő helyzetben lévő
roma önkormányzatok ellenpólusának tűnhetett. Ahogy Neményi Mária
és Szalai Júlia szociológusok fogalmaztak, 1989 után felerősödtek az állam¬
polgáriságot és egyéni szabadságot, illetve az egyenlő emberi méltóságot
középpontba állító emberi jogi diskurzusok, új utakat nyitva a kisebbségi
politizálás terén, és jelentős ideológiai befolyást gyakorolva a roma politikai
diskurzusra. A Magyarországi Roma Parlament ezeket a hangokat erősítette
fel, ahazánkban élő különböző roma csoportok demokratikus játékszabályok
szerint működő ernyőszervezeteként, hangsúlyozva a cigányság nagy részét
érintő szociális leszakadás és nyomorúságos élethelyzet megváltoztatásának
fontosságát. Visszautalva a fraseri distinkcióra, az affirmatív politizálás he¬
lyett valódi elismerést követelve a Roma Parlament a változást elsősorban
a romák politikai emancipációjától várta.?? Ahogy Zsigó Jenő fogalmazott
az indulás kapcsán:
„Annak idejen a Roma Parlamentet azért hoztuk létre, mert úgy láttuk,
hogy a roma nép politikai érdekei - a különböző csoportok kulturális külön¬
bözősége ellenére - azonosak. Függetlenül attól, hogy valaki városi, értelmi¬
ségi, cigány anyanyelvű, magyar cigány stb., számtalan olyan pont van, ahol
minden magyarországi cigány érdeke egybeesik. (...) A Roma Parlament jól
indult. Lerakta a modern roma politizálás elvi és szakmai alapjait. Minden¬
ki tagja volt: Farkas Flóriántól és Náday Gyulától kezdve Raduly Józsefig,
mindenkit bevontunk. Mind az alapító tagok, mind a később csatlakozók
kivétel nélkül tagsággal és önálló jogi személyiséggel rendelkező civil cigány
szervezetek voltak. Számuk rövid idő alatt száz fölé emelkedett. Az ernyő¬
szervezet feladata az volt, hogy megfogalmazza, képviselje és érvényesítse
a cigányság közös érdekeit. Néhányan felismertük a Roma Parlament létre¬
hozásának szükségességét, mert érzékeltük, hogy egyedül egyetlen szervezet
sem tudja úgy kifejezni a közös érdekeket, ahogy több szervezet tudná."
A Roma Parlament szervezeti felépítése, az alapszabály alapján az évente
egyszer ülésező kongresszusból, illetve a legalább havonta ülésező elnökség¬
ből állt. Míg a kongresszus a legfőbb döntéshozó szervként többek között
az alapszabály elfogadását és módosítását, valamint a tagsággal kapcsolatos
döntéseket szabályozta, addig az elnökség, a kongresszus által felruházott
282 Neményi-Szalai 2017: 67.
78 Zsigó Jenő 2005: Feltárni és megnevezni az elnyomások direkt rendszerét, In Neményi Mária, Szalai
Júlia (szerk.): Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Új Mandá¬
tum Könyvkiadó, Budapest. 12.