Page 104 [104]
Az identitásképzés intézményei e 103
zatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre.
A fővárosban közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat
alakítható."
A kisebbségi önkormányzatok tehát közjogi státuszt kaptak, vagyis feladata¬
ikat a települési önkormányzatok mellett végzik el. A települési önkormány¬
zattól függetlenül, de azzal együtt is vannak feladataik, az infrastrukturális
hátteret pedig a települési önkormányzatnak kell biztosítania." A kisebbségi
törvény a CKÖ-k (Cigány Kisebbségi Önkormányzatok) legfontosabb felada¬
tai közé a következőket sorolja: a kulturális autonómia, a hagyományőrzés,
a kulturális értékek átörökítése, valamint az identitás ápolása és megőrzése.
Kállai Ernő egy, az országos (vagyis vidéki és fővárosi egyaránt) CKÖ-k mű¬
ködésével kapcsolatos kutatási gyorsjelentésében azonban úgy fogalmazott,
hogy a gyakorlatban ezen intézmények egészen más dolgokkal foglalkoznak,
szerinte az eredeti célkitűzésektől legtöbbször igen messze kerülve. Kállai
szerint ennek az lehet az oka, hogy a romák , közismerten válságos helyzeté¬
ből" fakadóan a CKÖ-k inkább a hétköznapi életet befolyásoló, az életminő¬
ségre közvetlenül ható problémákat, feladatokat segítsenek az adott település
vagy kerület roma lakosságának megoldani. Így a legáltalánosabb feladatok
a munkahelyteremtéssel, a képzésekkel, vagy adott esetben a segélyezéssel
kapcsolatosak.
Annak, hogy a demokratikus rendszerben született kisebbségi önkor¬
mányzatok nem tudtak a társadalmi egyenlőség elérésében nagyobb szerep¬
hez jutni, messzebb vezető strukturális okai is vannak. Kóczé Angéla, Nancy
Fraser az újraelosztás és az elismerés politikájáról szóló elméleteit a rend¬
szerváltás utáni roma politikára alkalmazva úgy látta, hogy a rendszerváltás
utáni gazdasági és társadalmi átrendeződések sokkal nagyobb mértékben
rontották a romák helyzetét, mint amennyit a különféle uniós vagy magyar
kormányzati programok tudtak tenni a romák valós integrációjáért. Fraserre
hivatkozva Kóczé azt hangsúlyozta, hogy a jóindulatú fejlesztési programok
a romákkal szembeni igazságtalanságok orvoslására kizárólag , affirmatív"
(megerősítő) beavatkozásokat tudtak alkalmazni. Az ilyen beavatkozások
pedig úgy igyekeztek korrigálni a társadalmi folyamatok, képződmények
és struktúrák méltánytalan, romákat hátrányosan érintő következményeit,
hogy nem tudtak a háttérben újratermelődő kereteken és feltételeken vál¬
toztatni. Ebben a megközelítésben a kisebbségi törvény által garantált ön¬
266 1993. évi LXXVII. Törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. 21. $(1).
267 Källai 2005: 34.
76 Cigány kisebbségi önkormányzatok Magyarországon - kutatási gyorsjelentés. In Kállai Ernő
(szerk.) 2003: A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején. Kutatási gyorsjelentés.
MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Budapest. 27-91.