Muzsikáló Magyarország néven pályázatot hirdetett olyan vendéglátóipari
egységeknek, amely , turisztikai szempontból frekventált helyszínen működve,
a hét hat napján, min. napi három órában, 4-5 fős cigányzenekarnak zenélési
lehetőséget biztosítanak az étteremben"??? Végezetül, 2013-tól a Józsefvárosi
Önkormányzat és a Józsefvárosi Roma Önkormányzat újabb lehetőségeket
kínált. Térzene elnevezésű programjuk, melynek ,,[...] célja, hogy a magyar
cigányzene, mint szellemi és kulturális érték ismét méltó helyére kerüljön",
nyaranta került megrendezésre, ám a helyszínek többsége, mint ahogy azt
mint ahogy azt az Andor Anna és szerzőtársai által írt tanulmány hangsú¬
lyozza, a sokkal magasabb presztízzsel bíró Palotanegyed köztereire esett."
Józsefváros középső, legszegényebb városnegyedének története egy fo¬
lyamatosan fennálló szociális és urbanisztikai probléma története, amelyre
minden korszak, több-kevesebb ambícióval és átgondoltsággal, megpróbált
saját választ adni, ám a társadalmi és térbeli szegregáció, a stigmatizált tér
okozta problémák a 21. század, a 2000-es évek elején lezajlott rehabilitáci¬
ós projektek ellenére még fennállnak. A fejezetben tett kísérlet arra, hogy
láthatóvá váljon a VIII. kerület és a beköltöző roma lakosság összefonódó
története, segíthet jobban megérteni a következő fejezetekben tárgyalandó,
rendszerváltás után kialakult , hibrid kultúrát", amely az 1989 után született
generációnak már alapélménye lehetett a Józsefvárossal kapcsolatban. An¬
nak feltérképezése tehát, hogy milyen tényezők mentén szegényedett el és
szegregálódott folyamatosan a városnegyed, míg a demokratikus berendez¬
kedés kezdetére már , cigánygettóvá" vált — nemcsak látlelet egyes korszakok
várospolitikai döntéseiről, valamint az ebbe beleépülő többségi társadalom
roma kisebbséghez fűződő diszkriminatív hozzáállásáról, hanem kezdete
annak a folyamatnak is, mely során a romák elkezdték felvállalni a stigma¬
tizált városrészben való jelenlétüket. Bár sok homályos folt és dokumentá¬
latlan korszak található Józsefváros történetében, az alapvető irányvonalak
talán kirajzolódtak a fenti fejezetből: az ismétlődő tehetetlenség és tudatos
elhanyagolás a város-, vagy kerületvezetés részéről, a szegregálódás megaka¬
dályozásának hiánya, vagy épp ellenkezőleg, annak bizonyos mértékű elő¬
idézése. Mindezen felül a városnegyed története, amely a XVIII. században
végbemenő betelepüléstől kezdve a fokozatos leszakadáson és marginalizá¬
ción keresztül a jelenkor átmenetinek, hibridnek tetsző állapotáig tart, nem
érthető meg, illetve csak hiányosan értelmezhető a magyarországi vagy bu¬