Page 95 [95]
94 e Köztes terek
A "80-as évek végére a tanácsi iratokban a cigányok már, mint egy besza¬
bályozhatatlan, minden normán és társadalmi szabályon kívül rekedt, , eg¬
zotikus”, ,pária" csoport tűntek fel; , fertőzöttek", akik egyre többen voltak,
az államigazgatási munka során pedig viselkedésük egyre több agressziót,
feszültséget váltott ki. A gyarmatosított városok Picker által felidézett nyelv¬
használatában is előforduló fertőzött fogalma előkerült a VIII. kerület éle¬
tébe beilleszkedni nem tudó cigány családok kapcsán: ,,Fertézottségiik nem
magasabb, mint a kerületben lakó nem cigány származású lumpen elemeké.
A fertőzöttség körülbelül 1096-os.""", valamint a városnegyed egyes tereire vo¬
natkozóan is: , a legfertőzöttebb - cigány bűnözők által - gyakran látogatott
szórakozóhelyek döntő többsége (Góbé Étterem, Ibolya presszó, Rózsa presz¬
szó) a VIII. kerületben található"? Az 1988-as Cigányügyi Koordinációs
Bizottság öt éves tevékenységéről szóló beszámolóban körülbelül 9000-re
tették a kerület cigány lakosainak számát, ami a kerület lakosságának 990-át
jelentette. 1986 és 1988 között kétezer fővel nőtt a cigány lakosok száma, így
a bizottsági jelentés szerint , ezt az arányt illetően a VIII. kerület Budapest
egyik legnagyobb cigánylakta kerülete?"
Muzsikus romák az államszocialista időszakban
A muzsikus cigányok számára a második világháború utáni évtizedek az
erőltetett asszimiláció következményeit, egyúttal a folyamatos lecsúszást,
munkahelyeik elvesztését jelentette. Ahogy Békési Ágnes is fogalmazott már
említett munkájában, a cigányzenészek életében (a magyarországi cigányság
összességének részeként) a döntő változást a már elemzett 1961-es párthatá¬
rozat hozta meg. Ez az intézkedés a zenészek státuszát is erősen befolyásolta,
az innentől kezdve életbe lépő asszimilációs nyomás következtében ugyan¬
is (amely egyébként, mint ahogyan a következőkben olvasható pártiratok
alapján meglehetősen önellentmondásosan, következetlenül került át a gya¬
korlatba) a cigányzenészekből , népi muzsikus?" lett. Stilizált népi öltözetet
kellett viselniük és gyakorlatilag mindössze két hivatalos nagy együttesben
44 Budapest Főváros VIII. ker. Tanács Elnöke, Molnár Ferenc: A VIII. kerületi cigánylakosság helyzete
és a kerületi koordinációs bizottság ötéves tevékenysége. 1988. Bp. Főv. Tan. VB Cigányügyi Koor. Biz.
XXIII. 102. e.
45 Budapest Fővárosi Tanács VB Cigányügyi Koordinációs Bizottság, XXIII. 102. e. Budapesti Rendőr¬
főkapitányság, Dr. Vincze Lukács rendőrvezérőrnagy, 1984. július 31. Tájékoztató a fővárosi cigány¬
lakosság körében tapasztalható bűnözés arányairól és jellegéről.
46 Budapest Főváros VIII. ker. Tanács Elnöke, Molnár Ferenc: A VIII. kerületi cigánylakosság helyzete
és a kerületi koordinációs bizottság ötéves tevékenysége. 1988. Bp. Főv. Tan. VB Cigányügyi Koor. Biz.
XXIII. 102. e.