Page 92 [92]
OCR
Józsefváros története « 91 lakossággal bíró városrészen. A "60-as évektől kezdve Józsefváros története egyre szorosabban összefonódott a kirekesztett, stigmatizált cigányság történetével. A Kádár-korszak hivatalos diskurzusában a VIII. kerület egyszerre jelentette Budapest veszélyes helyét, illetve azt a , cigánygettót", melynek roma lakosai nemzetiségként, etnikai kisebbségként nem is, csak pejoratív értelemben, bűnözőként léteztek. Az asszimilációs politika paradox működésében a romák megnevezése mintha csak ebben a kontextusban kerülhetett volna elő, ahogy Romano Rácz Sándor emlékszik vissza: , Úgy tűnt, az asszimiláció tendenciája végleges, ennek megfelelően igyekezett mindenki megtalálni a helyét a kibontakozó új rendben. Az általános és kötelező foglalkoztatás viszonyai között nem volt nehéz munkahelyet találni. Undorral és felháborodással szemléltük viszont a televízió Kék fény című műsorának a kifejezetten cigánybűnözést sulykoló adásait. Túl voltunk az identitäsvältäs nehezén, felgyorsult az asszimilaciö.””° Az a narratíva, amely összemosta a hely és a lakosok szerepét a kriminalitás kontextusában, a "60-as, "70-es évek MSZMP Budapesti Pártbizottságának levéltári anyagaiból is plasztikusan kirajzolódik: 5 A VIII. kerületei Kapitányság parancsnokai elég nehéz helyzetben vannak, mert ez azon kerületek közé tartozik, melyet a többi kerülethez egészében nem lehet hasonlítani. Vannak kerületek, ahol éves szinten van annyi bűncselekmény, mint itt havonta. A büntetettek számaránya nem tükrözheti a kerületi kapitányság jó, vagy rossz munkáját, mert az sok egyéb tényezőből tevődik össze"?7 „A cigany bűnözők által elkövetett bűncselekmények és a tettesek felderítését nagymértékben akadályozza az a körülmény, hogy közülük számosan nem rendelkeznek megfelelő személyi okmányokkal, lakóhelyüket gyakran változtatják. Szokásaik, életvitelük jellegéből adódóan a bűncselekmények elkövetésekor sajátos módszereket alkalmaznak, körükben nagyobb a bűnözői szolidaritás, az ellenük indított büntetőeljárás során egyfajta tipikus magatartást tanúsítanak. Mindezek indokolttá tették, hogy a cigánybűnözés hatékonyabb megelőzése, felderítése és visszaszorítása érdekében a vonalon speciális csoportokat hozzunk létre."?§ 36 Romano Rácz Sándor 2015: Önfenntartó közösségi struktúra egy magyarországi cigány közösségben. Magyar Szemle. ÚJ FOLYAM XXIX. 5-6. 7 Mérges István elvtárs, főkapitányság, 1968. november 8., VB ülés, kerületi MSZMP Bizottság (XXXV.13.a.4./293. Őe.). 238 MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (XXXV.1.a.3.). 1978. április 7. 148 6e.
