Page 91 [91]
OCR
90 s Köztes terek a romákra vonatkozó szöveghelyek - diszkurziv terek - mind az elmaradottság, műveletlenség, egészségügy, társadalmi veszélyesség és a munkával kapcsolatos elképzelésekhez köthetők. A hatalmi igényekből született tudás különböző hatósági intézkedéseket (telepfelszámolást, kényszermosdatást stb.) igazolt, amelyek a második világháborút megelőző évek kirekesztő politikájából öröklődtek át az asszimilációt kényszerítő államszocializmusba."! A hatalmi diskurzusok, ahogy a Józsefvárosban, úgy máshol is, a bűnözés és a fertőzöttség fogalmai köré koncentrálódtak, így például a csehszlovák 1958-as letelepedési törvényt kiegészítő kampány során működő média is kiemelte a cigányok bűnözésre, törvénytelenségre és vérfertőzésre való hajlamát. A roma társadalomból eredő veszélyforrás megjelenítésének másik helye az egészségügy és higiénia volt és itt a magyar kontextusban elsősorban a cigánytelepek szerepeltek , gócforrásként". Ahogy Picker is hangsúlyozza, a fajilag meghatározott , más" nem csak alacsonyabb szintű, de fenyegetőleg is hat a társadalmi, gazdasági, politikai rendre.?? Az államszocialista hatalom és vele együtt a sajtó a romák elmaradottságát az abból következő veszélyekkel, leginkább a betegségek terjesztésével illusztrálta. A dögevés, a piszkosság, a tetvesség mind olyan évszázadok óta fennálló sztereotípiák voltak, amelyek veszélyt jelentenek társadalmi kategóriáink szempontjából.?? Mivel a veszélyes, zavarba ejtő szokásokkal bíró romák besorolása fenyegette a társadalom fogalmi szerkezetének egyértelműségét, a rend helyreállítása határozott rituális lépéseket követelt." Ezek a lépések a falusi Magyarországon a dögevőnek tekintett romák megregulázásán, a kényszermosdatás megalázó gyakorlatán keresztül, a nagyvárosokban pedig a cigánybűnözés fogalmának megkonstruálásával zajlottak." A XX. század második felében lezajló, Józsefvárost érintő társadalmi és politikai változások történetét tekintve tehát úgy tűnik, hogy egy eleve rossz állapotban lévő, marginalizálódó városnegyed tudatos várospolitikai döntések nyomán került a városi térkép legszélére. Az államszocializmus romákkal szembeni ambivalens asszimilációs politikája, a rendszer által létrehozott speciális szervezetek (mint a kerületi cigányügyi koordinációs bizottság) mintha nem segíteni, hanem éppen rontani tudtak volna csak a szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetben lévő, egyre növekvő számú szegény, roma 31 Apor Péter 2009: Cigányok tere: kísérlet akommunista romapolitika közép-kelet-európai összehasonlité értelmezésére, 1945-1961. *AETAS. 24:2. 71. 32 Picker, Giovanni: i.m. 9. 23 Nagy Pál 2016: Dögevés - Szükség, tabu, sztereotípia. Napi Történelmi Forrás. https://ntf.hu/index. php/2016/12/09/dogeves-szukseg-tabu-sztereotipia/ (utolsé letéltés: 2020. julius 24.). 34 Apor, Péter: i.m. 72. 735 Bernáth Péter - Polyák Laura 2001: Kényszermosdatások Magyarországon. Beszélő. ROMA DOSZSZIE. 3:6:1-6.
