Seite 79 [79]
78 e Köztes terek
kal rendezetlenebb és zavarosabb volt annál, mint ahogy az értelmezhetőséget
könnyítő ideáltipikus kutatói rendszerezések mutatják."
Ezt az ellentmondást világította meg Kállai Ernő szociológus is, amikor
a muzsikus cigányok magyar társadalomban és kultúrában betöltött helyé¬
ről szóló tanulmányában kiemelte azok kiszolgáltatott, határhelyzetben lévő
pozícióját.
, Kétségtelen, hogy a cigányok szórakoztató zenében való hatalomra jutását
nagyban elősegítette a társadalomnak a szórakoztatók iránt tanúsított le¬
néző, elítélő magatartása. Ami a társadalom kereteibe szorosabban beletar¬
tozók számára megalázkodásnak, lecsúszásnak számított, az ő viszonyaik
között éppen a társadalomba való bejutás, az érvényesülés legjobb útját je¬
lentette. A XVIII. század végére, a cigánybandák első sikeres megszólalásá¬
val valóban eljutottak odáig, hogy a cigányfoglalkozások között (az addigi
kovácsmesterséggel szemben) a zenélés lett a legrangosabb, a cigányok szá¬
mára is legvonzóbb foglalkozás. "7"
Ez a , legvonzóbb" foglalkozást űző réteg, valamint annak szűk, józsefvárosi
élettere pedig különösen pozitív színben tűnt fel a muzsikusvilág narráció¬
jának egy különleges példájában. Péliné Nyári Hilda két önéletrajzi regénye
(1996: Az én kis életem, 1998: Dodó és én) tudtommal egyedülálló pozíci¬
ója (az , autentikus", belülről jövő roma narráció nyilvánosságba kerülése)
ellenére a saját, roma értelmiségi közeg véleményén, kritikáin kívül nagyon
kevés tudományos recepciót kapott. A könyvekkel kapcsolatos legfőbb kri¬
tikák a hamis, idealizált, egysíkú képet említették, azonban Durst Judit értő
elemzése" szerint Péliné szövegei egyszerre irodalmi, művészi fikciók, vala¬
mint önéletrajzok, tehát folyamatosan keveredett bennük valóság és fikció;
így Durst megfogalmazásában leginkább megkonstruált, a közösség kollek¬
tív tapasztalatai alapján létrehozott dokumentumregényekről van szó. Az én
kis életem és a Dodó és én szövegekben bemutatott zenészréteg fő jellemzői
először is a szoros családi összetartás, a saját közösség, mint , iskola" műkö¬
dése. Továbbá fontos kiemelni a férfiuralom jelentőségét, különösen annak
tudatában, hogy mind a narrátor, mind életének fontos szereplői (nővérei,
unokanővérei, édesanyja, barátnők) nők; mégis, ők csak háttérben, a történet
196 "Nagy Pál 2018: A jövő elkezdődött, a múlt nem ért véget - történeti felvetések Forray Katalin és Or¬
sös Anna iräsa nyomän. REGIO. 26: 2. 183-213, 197.
97 Kállai Ernő 2002: A cigányzenészek helye és szerepe a magyar társadalomban és a magyar kultürä¬
ban. In Kovács Nóra - Szarka László (szerk.): Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás
kérdésköréből. Akadémiai Kiadó. 330.
»® Durst Judit 2003: „Mi j6 muzsikuscsaläd vagyunk". Péliné Nyári Hilda életrajzi regényének olvasa¬
tairól. Beszélő. 62—70.