Oldal 78 [78]
Józsefváros története « 77
Cigányzenészek a második világháború előtt
Bár a helytörténeti, illetve Budapest-történeti munkák nem említik, más for¬
rásokból tudhatunk a kerületi roma lakosság egy speciális, kiemelt rétegéről,
a muzsikus cigányokról. Érdemes egy kis kitérőt tenni Józsefváros történe¬
tének összefoglalásakor a cigányzenészek helyzetével kapcsolatban, egyrészt
mert a rendelkezésre álló anyagokban majdnem kizárólag róluk esik emlí¬
tés, másrészt mert egyedülálló, valaha megbecsült, később perifériára került
státuszuk jellegzetes eleme a városnegyed diverz, hibrid roma identitásának.
A XX. század eleji történetükbe való betekintés talán ahhoz is hozzájárul,
hogy a rendszerváltás után kibontakozó kulturális gyakorlatok zenei vonat¬
kozásait árnyaltabban, értőbben vizsgáljuk.
A kávéházi cigányzene története - talán épp a romák muzikalitásának
erőteljesen ható sztereotípiája miatt is - gazdagon kutatott terület; társa¬
dalomtörténészek, zenetörténészek és szociológusok egyaránt foglalkoztak
a muzsikus cigányok élettörténetével, a cigányzene intézményesülésével és
a nemzeti ébredésben betöltött szerepével." Érdemes kiemelni, mennyiben
különbözik a kissé leegyszerűsítve zenetörténészinek és társadalomtörté¬
nészinek tekintett perspektíva. Míg az első, részben , Liszt tévedésének" (a
cigányzene magyar zeneként, nemzeti értékként való értelmezése) köszön¬
hetően, a cigányzenészek megbecsült pozícióját hangsúlyozta, a második ezt
a képet igyekezett dekonstruálni. Miközben tehát Sárosi Bálint népzeneku¬
tató szerint , a cigányzenészek életét és sorsát a 20. században is, mint koráb¬
ban, megkülönböztetett figyelem kísérte, hiszen ők a nemzet nagy többségének
köztudatában a magyar zene letéteményesei, gondozói, ápolói", addig a ci¬
gányság korai történetét kutató Nagy Pál hangsúlyozta, hogy a két világhá¬
ború között - a többségi társadalomhoz hasonlóan - a romák között is éles
törésvonalak alakultak ki, a strukturális határvonalak pedig nem feltétlenül
egyeztek az etnikai (romungró, oláh, beás) alcsoportok határaival. Bár azt
Nagy is elismerte, hogy a polgárosultabb és jobb minőségű életet élők zöme
valóban a muzsikusok közül került ki, az ő kutatási szerint zenészek sokasá¬
ga élt putrinegyedekben, ugyanolyan kirekesztett módon, mint sok beás és
oláh cigány. Ahogy Nagy jelezte: , A cigány népesség identitása és élete sok¬
194 "Mások mellett: Brauer-Benke József 2003: A magyar cigányzenészek és társadalmi kapcsolatrend¬
szereik. Valésäg. XLVI (). 57-65., Hajnäczky Tamäs (szerk.) 2019: Cigänyzenészek harca a két viläg¬
háború közötti Magyarországon. Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete. Gondolat Kiadó,
Riskó Kata 2017: Cigányzene városon és falun. Kapcsolatok a hagyomány különböző rétegei között.
Acta Ethnologica Danubiana. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Komárom, Somorja. 73-88.
195 Idezi Zipernovszy Kornél 2017: , Ki fog győzni - a jazz vagy a cigány - nehéz megjósolni". A cigány¬
zenészek megvédik a magyar nemzeti kultúrát. Replika. 101-102.2017/1-2. 67-87, 68.