Oldal 72 [72]
Józsefváros története e 71
látszik, hogy a korábban is jelentkező jellemzők, fizikai és társadalmi beren¬
dezkedés is a nagymértékű leszakadásra predesztinálta a környéket.
A kedvezőtlen életminőséget és hátrányos szociális körülményeket il¬
lusztrálja egy, a fent jellemzett kort valamivel megelőző, 1847-es újságcikk,
melyet Nagy Ignác író, újságíró közölt Budapesti Hírharang című rovatában.
Az újságcikkben rögzített , látogatás" a 19. század Angliájában indult slum¬
ming gyakorlatait követte, amennyiben a nagyvárosi szegénységet, mint eg¬
zotikus, deviáns működésmódot mutatta be, az írásban megjelenített józsef¬
városi nyomor, túlzsúfoltság, patológiás környezet kísértetiesen hasonlított
a Booth-féle London-térképek sötétkék mezőihez kapcsolt leíráshoz."?
, Néhány nap előtt egy József-külvárosi házban levén dolgunk, véletlenül
szomorú ínség szemtanúi valánk. Egy kis szobában, melyért fél konyhával
száz váltóforintnyi szálláspénz fizettetik évenkint, három szegény családot
találtunk egymásra zsúfolva, egy favágót hat kisgyermekkel, ki rongyos vac¬
kában betegen feküdt s feleségét néhány hét előtt temette el, egy vízhordót fe¬
leségével s négy apró gyermekkel és egy kofát két gyermekkel, kinél rendesen
négy vagy öt szolgálat nélküli nőcseléd szokott tartózkodni. Ezen felfödözé¬
sünket csodálkozással beszéltük el egy hatósági egyénnek, s azt nyertük tőle
válaszul, miképp ez még semmi, mert a mostani lélekösszeírás alkalmával
igen sok apró szobát, pincét, s istállót találtak, mikben még több szegény¬
ember volt rakásra halmozva, kik egyenkint a szálláspénzt megfizetni nem
bírnák, miután a külvárosok legtávolabbi zugaiban is alig kaphatni nyolc¬
van forinton alól oly zugot, melyet szobának szoktak csúfolni, habár min¬
den éjjel megterem is vizes falain a gomba! És ez annál szomorúbb, minél
inkább és általánosabban tapasztalhatjuk, hogy az újabb építkezések mind
csak a folyvást növekedő fényűzésre vannak számítva s így éppen nem sza¬
porodnak a szegények szállásai, mely körülmény természetesen még inkább
drágítja a már meglévő nyomorú hajlékok bérét, az egészségi és erkölcsi vi¬
szonyoknak is nem csekely karara.”'”
Az idézetből kirajzolódó Józsefvárosra a nyomor, a szűkös helyviszonyok,
a komfort nélküli, egészségre ártalmas lakásállomány volt jellemző. Fontos
kiemelni az utolsó mondatot, amely végeredményben a fejezet későbbi rész¬
ében újra előkerülő lépcsőzetesség elvét fogalmazta meg, vagyis azt a nem
méltányos lakáspolitikai elvet, ami szerint az amúgy is rossz állapotban lévő
városrészben a felsőbb rétegek számára épültek új házak, az alacsonyabb jö¬
v2 CBOA, Booth Poverty Map 1898-1899.
3 Pilinyi Péter 1997: 62.