Page 71 [71]
70 e Köztes terek
kerületben a különböző egyetemi épületek, ekkor vált Józsefváros (egy része)
Budapest művészeti-tudományos-oktatási központjává. Emellett a gyors ipa¬
rosodás jeleként itt épült az első, kísérleti jellegű lebegővasút, az első lóvasúti
vonal, majd a MÁV első budapesti pályaudvara, a Józsefvárosi pályaudvar.
Az 1884-ben épült Keleti pályaudvar új telekként számos új házépítési spe¬
kulációt indított a környékén, ezt segítette tovább az 1889-ben megindított
Baross utcai villamosvasút. A vasút- és az abból következő bérkaszárnya-épí¬
tés tehát fellendítette a kerület iparát, 1896-ra harminchét nagyobb üzem volt
található a Józsefvárosban, a lakosság pedig az 1847-es és az 1890-es nép¬
számlálások között 3,6 szorosára nőtt (25 226 főről 91 303 főre). Ezzel a XIX.
század végére Józsefváros lakossága a budapestinek 1990-át tette ki, amelyből
az iparban dolgozók 22,5 96-a, a napszámosok és a forgalomban dolgozók
21%-a lakott itt.
Az ipari fellendülés és a kerület benépesedésének csúcsa mellett azonban
azt is látni kell, hogy Józsefváros számos hátránnyal és kedvezőtlen feltétellel
is küzdött. Ha a házak lakóinak 1872-es városnegyedenkénti átlagjövedelmét
vesszük például alapul, akkor azt látjuk, hogy Józsefváros az 1500 forinttal
messze elmaradt Lipótváros (9300 Ft) vagy a szomszédos Terézváros (2300
Ft) mögött. A korszakban Józsefváros nagy (főleg külső) részén még mindig
a kisvárosias, falusias földszintes házacskák, raktárak, kisipari műhelyek do¬
mináltak. Az itt élő népesség társadalmi összetételét, jellemzőit nézve az derül
ki, hogy a kerületben átlagosan 379 lakó jutott száz szobára, tízezer tíz éven
felüliből 3214 volt analfabéta (összevetve a belvárossal, ahol ugyanez a szám
csak 1438 volt), valamint itt volt a legkevesebb a tanulók száma."" A józsef¬
városi lakosság foglalkozása szerint nagyrészt iparos-kispolgári volt, kivéve
a már említett Palotanegyedet, ahol a kerület néhány nagypolgári családja
lakott. A külsőbb részeken azonban főleg mészárosok, asztalosok, lakatosok,
kovácsok laktak, valamint nagy számban fuvarosok is (ezt őrzik máig a Nagy
Fuvaros és Kis Fuvaros utcak nevei), Budapest fuvarosainak 69%-a, 668 fö.
1873-ban a lakások számát figyelembe véve a Józsefvárosban volt a legtöbb
ínséges (874) és szegényes (1987) lakás, összesen 2983 (összevetve a Terézvá¬
rossal, ahol ugyanekkor mindössze 1500 lakás volt). Az 1866-os kolerajárvány
következtében itt volt a legnagyobb a kolerahalandóság is, jelezve ezzel a vá¬
rosrész rossz egészségügyi és higiéniás viszonyait."! Bár tehát a bevezetőben
a gettóról írva azokat a társadalmi-történeti folyamatokat említettem, melyek
legfőképpen a XX. század elejétől fogva vezettek a kerület elgettósodásához,
1699 Bakó-Bíró: i.m. XIX.
vo Vörös Károly (szerk.) 1978: Budapest története IV., A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalo¬
mig. Akadémiai Kiadó. Budapest. 196-—199., 242.
vi Vörös Käroly: i.m. 196-199., 242-245.