Oldal 70 [70]
OCR
Józsefváros története + 69 dapesti lóvásár is helyet kapott, ezzel természetszerűleg megnövelve a kerület lakosságának számát, valamint megélénkítve az ott folyó kereskedelmet." 1806-ra a lakosság 6960 fő volt, az 1792-ben levált Ferencváros lakosságát nem számítva. A kereskedelmi fellendülés és a népességnövekedés maga után vonta a kerület topográfiai szerkezetének kiteljesedését: Lipszky János 1810-es térképe Józsefvárost az Országúttól a Rákosárokig, vagyis a mai Múzeum körúttól a mai József körútig ábrázolta, majdnem az összes mai utca vonaläval.'” Józsefváros e korszakbeli fejlődésének szempontjából jelentős esemény volt az 1838-as árvíz, melynek pozitív hatásaként közvetlen utána újjáépítés kezdődött, a vidékről felköltöző parasztságnak ezáltal számos munkalehetőséget teremtve. Az árvíz majdnem a teljes Józsefvárost és Ferencvárost elárasztotta, a környék vályogkunyhói szétmállottak. A mai Baross utca elején kétméteres, a mai József körútnál majdnem négyméteres volt a víz, mely a kerület 1255 házából 891-et döntött össze és mindössze 249-et hagyott épségben. A legjobban elárasztott területek a mai Berzsenyi utca - Köztársaság ter - Nagyfuvaros utca - Szigetvár utca vonalán helyezkedtek el, ezen belül a víz magassága átlagosan másfél-háromméteres volt. Az új betelepülőknek köszönhetően, akik az immár árvízbiztos területre költöztek be elsőként, 1806 és 1850 között a kerület lakossága 6960 főről 17 554 főre nőtt. A városrész újjáépítése során nem változtatták a már kialakult utcavonalakat, így találhatjuk ma is változatlan szerkezetben Józsefváros utcáit. Az addig jellemző vályogépítésű házakkal szemben az árvíz után csak emeletes kőházakat lehetett építeni a Rákos árkon belüli részen, azonban azon kívül továbbra is épültek földszintes házak, konzerválva Józsefváros falusias jellegét." »Aranykor” és a slumosodas kezdete Paradox módon a XIX. század második fele, egészen az első világháború kitöréséig, egyszerre tűnhet Józsefváros aranykorának, melyet gazdasági fellendülés és erőteljes demográfiai növekedés jellemzett, és annak az időszaknak, amely során a kerület problémái, hátrányai még inkább felerősödtek és a szegényebb negyedek, illetve azokkal együtt a bennük lakók egyre inkább leszakadtak a főváros fejlődésétől. Egyfelől ez alatt az időszak alatt alakult ki a Palotanegyed, ekkor költöztek a mai Múzeum körút mögött található utcákba a kormányhivatalnokok. A korszakban épültek, illetve bővültek ki a 166 Pilinyi Péter 1997: A Józsefváros története, 1718-1848. Budapest Főváros Józsefvárosi Önkormányzata. 1819. 17 Bakö-Birö: i.m. XVI. #8 Bakö-Birö: i.m. XVIIL, Pilinyi 1997: 50.
