Oldal 70 [70]
Józsefváros története + 69
dapesti lóvásár is helyet kapott, ezzel természetszerűleg megnövelve a kerület
lakosságának számát, valamint megélénkítve az ott folyó kereskedelmet."
1806-ra a lakosság 6960 fő volt, az 1792-ben levált Ferencváros lakosságát
nem számítva. A kereskedelmi fellendülés és a népességnövekedés maga
után vonta a kerület topográfiai szerkezetének kiteljesedését: Lipszky János
1810-es térképe Józsefvárost az Országúttól a Rákosárokig, vagyis a mai Mú¬
zeum körúttól a mai József körútig ábrázolta, majdnem az összes mai utca
vonaläval.'”
Józsefváros e korszakbeli fejlődésének szempontjából jelentős esemény
volt az 1838-as árvíz, melynek pozitív hatásaként közvetlen utána újjáépí¬
tés kezdődött, a vidékről felköltöző parasztságnak ezáltal számos munkale¬
hetőséget teremtve. Az árvíz majdnem a teljes Józsefvárost és Ferencvárost
elárasztotta, a környék vályogkunyhói szétmállottak. A mai Baross utca ele¬
jén kétméteres, a mai József körútnál majdnem négyméteres volt a víz, mely
a kerület 1255 házából 891-et döntött össze és mindössze 249-et hagyott ép¬
ségben. A legjobban elárasztott területek a mai Berzsenyi utca - Köztársaság
ter - Nagyfuvaros utca - Szigetvár utca vonalán helyezkedtek el, ezen belül
a víz magassága átlagosan másfél-háromméteres volt. Az új betelepülőknek
köszönhetően, akik az immár árvízbiztos területre költöztek be elsőként,
1806 és 1850 között a kerület lakossága 6960 főről 17 554 főre nőtt. A város¬
rész újjáépítése során nem változtatták a már kialakult utcavonalakat, így ta¬
lálhatjuk ma is változatlan szerkezetben Józsefváros utcáit. Az addig jellem¬
ző vályogépítésű házakkal szemben az árvíz után csak emeletes kőházakat
lehetett építeni a Rákos árkon belüli részen, azonban azon kívül továbbra is
épültek földszintes házak, konzerválva Józsefváros falusias jellegét."
»Aranykor” és a slumosodas kezdete
Paradox módon a XIX. század második fele, egészen az első világháború ki¬
töréséig, egyszerre tűnhet Józsefváros aranykorának, melyet gazdasági fel¬
lendülés és erőteljes demográfiai növekedés jellemzett, és annak az időszak¬
nak, amely során a kerület problémái, hátrányai még inkább felerősödtek és
a szegényebb negyedek, illetve azokkal együtt a bennük lakók egyre inkább
leszakadtak a főváros fejlődésétől. Egyfelől ez alatt az időszak alatt alakult
ki a Palotanegyed, ekkor költöztek a mai Múzeum körút mögött található
utcákba a kormányhivatalnokok. A korszakban épültek, illetve bővültek ki a
166 Pilinyi Péter 1997: A Józsefváros története, 1718-1848. Budapest Főváros Józsefvárosi Önkormányza¬
ta. 1819.
17 Bakö-Birö: i.m. XVI.
#8 Bakö-Birö: i.m. XVIIL, Pilinyi 1997: 50.